by 
A korábbi miniszterelnök úgy fogalmazott: ellenzéki munkánk elrugaszkodási pontja, hogy ez Magyarország elmúlt száz évének legsikeresebb korszaka volt, a magyar polgárosodás legsikeresebb tizenhat éve.
A Fidesz számára nem pusztán egy politikai ciklus, hanem egy teljes korszak zárult le – mondta Orbán Viktor a Magyar Nemzetnek adott interjújában. A volt miniszterelnök szerint az ellenzéki munka alapja az lehet, hogy a kormánypártok mögött szerinte egy történelmi értelemben is sikeres időszak áll.
Ellenzéki munkánk elrugaszkodási pontja, hogy ez Magyarország elmúlt száz évének legsikeresebb korszaka volt, a magyar polgárosodás legsikeresebb tizenhat éve.”
Orbán szerint a Fidesznek most kormányzó politikai közösségből ellenzéki mozgalommá kell átalakulnia. Erről így beszélt: „A Fidesznek és a teljes nemzeti oldalnak egy jól és szorosan szervezett, kormányzó politikai közösségből előbb erős ellenzéki mozgalmat, később esélyes kormánypárti pozíciót kell építenie.” A helyzetet tömören így írta le: „A magyaroknak most liberális kormányuk lett és nemzeti ellenzékük.”
A volt miniszterelnök élesen bírálta az új kormány első megnyilvánulásait. Szerinte már a miniszteri meghallgatások is azt jelzik, hogy az új kabinet nem folytatni, hanem megváltoztatni akarja az eddigi politikai irányt. „A pénzügyminiszter megtagadta a munkaalapú társadalmat, és liberális gazdaságpolitikát hirdetett” – mondta. A társadalompolitikai kérdésekről szólva úgy fogalmazott:
A társadalmi ügyekkel foglalkozó miniszterek a Soros-féle nyílt társadalom eszményét képviselték, amit liberális demokráciának neveznek.” Szerinte „mindez komoly irányváltást jelez”.
A volt miniszterelnök az ország állapotáról azt mondta, hogy a Fidesz jó helyzetben adta át a kormányzást. „A magunk részéről ugyanakkor biztosan mondhatjuk: Magyarországot kiváló állapotban adjuk át.”
„Aki akar, dolgozhat, az átlagjövedelmet tizenhat év alatt a négyszeresére növeltük, az állami vagyont megdupláztuk, mert értékes és stratégiai vagyontárgyakat vásároltunk vissza a repülőtértől az energiaszektorig.” Hozzátette:
„Nincs migráns Magyarországon, hazánk Európa legbiztonságosabb országa, a családtámogatási rendszer kiépült, a gazdasági növekedés megindult.”
A választási vereség legfontosabb okát Orbán Viktor a fiatalok elfordulásában látja. „A választási eredmény kétarcú” – mondta. „A negyven év fölöttiek körében 47:44-re nyertünk.”
„A földrengésszerű vereséget a negyven év alattiaknál szenvedtük el: a fiatalok 19 százaléka szavazott ránk, 75 százaléka ellenünk.” Megállapította:
Ezt a választást a fiataloknál vesztettük el, de ott drámai mértékben.”
Orbán önkritikusan beszélt arról is, hogy nemcsak a Fidesz üzenete, hanem az ő személye sem volt elfogadható a fiatal választók jelentős részének. „A fiatalok mást akartak, mint amit mi kínáltunk, és más vezetőtől várták” – fogalmazott. Majd hozzátette:
Nemcsak az üzenetünket, engem sem fogadtak el.”
Ezt a felismerést személyes vereségként is értelmezte: „Keserű dolog, de szembe kell néznünk és szembe kell néznem vele.”
A fiatal nemzedékkel kapcsolatban Orbán nem gyors politikai válaszokat, hanem alapos elemzést sürgetett. „Nem kell kapkodni, és semmit sem szabad siettetni” – mondta. Szerinte először meg kell érteni, mi történt. Úgy látja, a fiatalok politikai gondolkodása mélyebb változást jelez: „Mintha világfelfogásbéli, kultúrantropológiai különbségek jelentek volna meg.” Ezért szerinte a jobboldalnak higgadtan kell reagálnia:
Most nem sértődésre, hanem pontos diagnózisra van szükség, mert rossz diagnózisból csak rossz politika következhet.”
A kampányról Orbán azt mondta: „Két üzenet küzdött egymással: változtassatok, és jobb lesz; illetve most ne változtassatok, mert az veszélyes.” Szerinte a Fidesz üzenete az idősebbeknél működött, a fiataloknál azonban nem. A vereség egyik okát abban látja, hogy a választók jelentős része már természetesnek vette a korábbi kormányzati eredményeket. „Mi azt mondtuk: védjük meg, amink van” – fogalmazott.
Majd hozzátette: „A fiatalok erre azt felelték: de nekünk több kell.”
A Fidesz szervezeti átalakításáról Orbán elmondta, hogy először a parlamenti frakciót kellett új helyzetbe hozni. „Kormányt támogató frakcióra készültünk, helyette hatékony ellenzékit kell építeni” – mondta. Ezzel kapcsolatban jelentős személyi változásokat is említett: „Az 52 képviselőnkből 25-öt kicseréltünk.” A generációváltásról így beszélt: „A hatvanasok, az én nemzedékem hátralépett, és átadta a marsallbotot a negyveneseknek.”
A nemzeti oldal újraszervezését Orbán több színtéren képzeli el
„Közben elkezdtük összegyűjteni azokat a hadrafogható publicistákat, politikusokat, influenszereket, szellemi embereket és műhelyeket, akikre és amelyekre a nemzeti oldal új felállásában, az új mozgalomban számíthatunk. Ennek a lehető legszélesebbnek kell lennie.” A munka időzítéséről pedig úgy fogalmazott: „Nyár végére ezzel is megleszünk. Ősszel pedig indulhat a munka.”
Orbán Viktor a Nemzeti Együttműködés Rendszerét továbbra is az ország számára tett ajánlatként értelmezi. Szerinte ennek lényege az volt, hogy a különböző társadalmi csoportok ne egymással szemben, hanem együttműködve működjenek. A rendszer központi gondolatát így foglalta össze: „Az együttműködés középpontjába pedig a nemzeti szuverenitást állítottuk.
Nem elég, ha Magyarország szabad ország, szuverénnek is kell lennie.”
A volt kormányfő szerint a Fidesz nem tudta teljesen befejezni azt a politikai építkezést, amelyhez szerinte húsz évre lett volna szükség. „Úgy becsültem, hogy húsz évre, öt parlamenti ciklusra lesz szükségünk, hogy a munkánkat teljes egészében elvégezzük” – mondta. Ehhez képest a választási vereség miatt ez a folyamat megszakadt: „Tizenhat évet kaptunk. A munka nyolcvanszázalékos, időarányos részét tudtuk elvégezni.” A vereséget drámai képpel írta le:
„Egy karnyújtásnyira a cél előtt megtorpedóztak bennünket.”
A jobboldali nyilvánosság helyzetéről Orbán azt mondta, hogy szerinte az új hatalom megpróbálja elhallgattatni a jobboldali médiát. Szerinte a Balásy-ügy sem egyszerű elszámoltatás, hanem a jobboldali nyilvánosság megbénítását célzó, hidegvérű politikai akció. A sajtó szerepéről pedig így fogalmazott: „A sajtó kérdez, ők válaszolnak. Normális, emberi hangnemben.”
A Tisza Párt győzelmét Orbán nem kizárólag belpolitikai folyamatként értelmezte
Szerinte „a győzteseket a választók húzták, de voltak, akik tolták is: a Soros-hálózat, Brüsszel, az ukránok, akiknek létkérdés volt az Ukrajna EU-tagságát ellenző magyar kormány leváltása.”
A kampány hibáiról önkritikusan azt mondta: „Puhák voltunk, nem jól harcoltunk, és vereséggel fizettük meg az árát.”
„Az európai uniós pénzek ügye egy mitológia. Dajkamese” – mondta. Szerinte a fiatalokkal elhitették, hogy „Brüsszel egy jóságos mikulás, aki puttonyában pénzt hoz Magyarországra. Pedig az igazság az, hogy a brüsszeli pénz a magyarok pénze. Engedményeket tenni stratégiai hiba.”
A jobboldal jövőjéről szólva Orbán azt mondta, hogy a nemzeti oldalnak újra egyesítenie kell a radikálisabb jobboldalt és a polgári középet.
„A nemzeti oldal két részből áll: a polgári középből és a jobboldalból” – fogalmazott. „Ha egyesülnek, győzünk.” Szerinte a vereség egyik oka, hogy „a kényszerű szuverenitási küzdelmek jobbra sodorták a kormányt miközben a polgári közép gazdátlan maradt”.
Az újjáépítés irányát Orbán világosan meghatározta. „Mindig a szélen kell kezdeni az újjáépítést: a kurucoknál, a radikálisok világában” – mondta.
Szerinte azért, mert vereség után fennáll a veszélye annak, hogy a tábor széle leválik, és a jobboldal kettészakad.
A következő időszak feladatát így foglalta össze: „Most egyszerre kell megőrizni a tizenhat év örökségét, megérteni a fiatalok világát és újra egyesíteni a jobboldalt a polgári középpel.”
Az egyesítő eszme pedig nem lehet más, mint Magyarország szuverenitása.”
„A Magyarország kifosztását megakadályozni hivatott nemzeti ellenállás is e köré szerveződik majd. S ha jól csináljuk, ez hozza majd vissza a magyarok többségét a liberális oldalról a nemzeti oldalra. A kérdés csak az: mi marad addigra Magyarországból?” – zárta gondolatait Orbán Viktor.
