Gyors alkotmánymódosítás után új korszak kezdődhet a Sándor-palotában

Napokon belül jelentős változás következhet be Magyarország közjogi rendszerében. Az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amely kimondja, hogy a hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. A döntés történelmi jelentőségű, hiszen ezzel lezárulhat Sulyok Tamás államfői megbízatása, és megkezdődhet az átmeneti időszak.

A módosítást sürgősségi eljárásban tárgyalta a parlament, ami már önmagában is élénk politikai vitákat váltott ki. Az ellenzék és több alkotmányjogász szerint az új szabályozás hosszú távon is jelentős hatással lehet Magyarország alkotmányos berendezkedésére.

Sulyok Tamás jogi lépésekkel próbálta megakadályozni a folyamatot

A köztársasági elnök korábban nem mondott le tisztségéről, hanem az Alkotmánybírósághoz és a Velencei Bizottsághoz fordult jogorvoslatért. Az Alkotmánybíróságon azonban több bíró összeférhetetlenség miatt kizárta magát az ügyből, ami tovább bonyolította az eljárást.

A politikai vita során felmerült az is, hogy amennyiben az államfő nem írná alá a módosítást a törvényben meghatározott határidőn belül, akár megfosztási eljárás is indulhatna ellene, amelynek megkezdésével hatásköreit már nem gyakorolhatná.

Forsthoffer Ágnes veszi át az államfő feladatait

Az Alaptörvény rendelkezései alapján, ha a köztársasági elnöki tisztség megüresedik, az új államfő hivatalba lépéséig az Országgyűlés elnöke látja el a köztársasági elnök jogköreit.

Ez azt jelenti, hogy a módosítás hatálybalépését követően Forsthoffer Ágnes:

• aláírhatja az Országgyűlés által elfogadott törvényeket,
• fogadhatja a Magyarországra érkező nagyköveteket,
• kinevezheti a bírákat,
• valamint elláthatja az államfő egyéb alkotmányos feladatait.

Eközben saját országgyűlési képviselői jogait nem gyakorolhatja, a házelnöki feladatokat pedig várhatóan az Országgyűlés egyik alelnöke veszi át ideiglenesen.

Nem biztos, hogy ő lesz a következő köztársasági elnök

Bár sokan úgy vélték, hogy Forsthoffer Ágnes akár véglegesen is elfoglalhatja a Sándor-palotát, a Tisza Párt vezető politikusai ezt egyelőre nem erősítették meg.

Melléthei-Barna Márton, a párt frakcióvezető-helyettese szerint a Tisza olyan jelöltet kíván állítani, aki:

• független a napi politikai csatározásoktól,
• nem vett részt az elmúlt választási kampányban,
• képes megjeleníteni a nemzeti egységet.

Ez alapján több korábban emlegetett politikus neve háttérbe szorulhat.

Több ismert név is felmerült

Az elmúlt hetekben számos közismert személy neve került szóba lehetséges államfőjelöltként.

A nyilvánosságban felmerült többek között:

• Polgár Judit sakkvilágbajnok,
• Rost Andrea operaénekes,
• Iványi Gábor lelkész,
• Baka András volt főbíró,
• Pálinkás József akadémikus,
• Ángyán József,
• Kassai Lajos,
• Tölgyessy Péter,
• valamint Lányi András neve is.

A felsorolt személyek közül többen megfelelhetnek annak a kritériumrendszernek, amelyet a Tisza Párt megfogalmazott egy jövőbeli köztársasági elnökkel szemben.

Elemzők szerint átmeneti államfő jöhet

Politikai elemzők arra is felhívták a figyelmet, hogy az új köztársasági elnök megbízatása várhatóan csak átmeneti lehet. Az Alaptörvény módosítása szerint ugyanis az új alkotmány elfogadásával ismét változhat az államfő megválasztásának rendszere.

Felmerült annak lehetősége is, hogy Magyarország a jövőben közvetlen államfőválasztásra térhet át, amely alapjaiban alakíthatná át a politikai berendezkedést.

Politikai vita folytatódik

Az Alaptörvény 17. módosítása már elfogadásának pillanatában komoly politikai és közjogi vitákat váltott ki. A következő napok döntő jelentőségűek lehetnek, hiszen hamarosan eldőlhet, mikor lép hatályba az új szabályozás, hogyan zajlik az átmenet, és ki lesz Magyarország következő köztársasági elnöke.