by 
A KDNP most megfordította a május 31-i határidőt: Rétvári Bence frakcióvezető Magyar Pétertől vár bocsánatkérést Sulyok Tamás felé – az alaptörvényre hivatkozva, amelyre a miniszterelnök maga is esküt tett.
Magyar Péter május 31-ig adott Sulyok Tamásnak haladékot az önkéntes lemondásra. A KDNP most ugyanezt a határidőt fordította vissza: Rétvári Bence frakcióvezető hétfői videoüzenetében azt közölte, a Kereszténydemokrata Néppárt elvárja Magyar Pétertől, hogy május 31-ig kérjen elnézést a köztársasági elnöktől.
Rétvári az alaptörvényt idézte: a köztársasági elnök személye sérthetetlen – és erre Magyar Péter is esküt tett. „Magyar Péter két hete más sem tesz, mint folyamatosan fenyegeti, sértegeti a köztársasági elnököt. Itt az ideje, hogy Magyar Péter elnézést kérjen Sulyok Tamástól” – fogalmazott, hozzátéve: várják május 31-ig a miniszterelnök bocsánatkérését.
A vita állása és a szimmetria
A KDNP lépése kommunikációs szempontból érthető: ugyanazt a határidőt és ugyanazt a logikát alkalmazza visszafelé, amit Magyar Péter használt Sulyok ellen. Azzal, hogy a „sérthetetlen” alaptörvényi passzust előhozzák, azt is jelzik: a Sulyok-vita nemcsak politikai, hanem alkotmányos síkon is zajlik – és a KDNP szerint a miniszterelnök lépte át a határt.
Sulyok Tamás ma az Indexnek adott interjúban maga is egyértelművé tette: nem mond le, és Magyar Péter kritikáival azért nem foglalkozik, mert „az alkalmatlanság és a méltatlanság kategóriáját a magyar alkotmány nem tartalmazza.” A KDNP ezzel összhangban lép fel – az alkotmányos keretre hivatkozva.
Mi következik május 31 után?
A két egymással szemben álló május 31-i határidő most egy furcsa szimmetriát teremt: Magyar Péter szerint Sulyoknak kell távoznia addig önként, a KDNP szerint Magyar Péternek kell bocsánatot kérnie. Egyik fél sem fog engedni – a kérdés az, mi történik június 1-jén.
Magyar Péter jelezte: az alkotmánymódosítás útján fogják eltávolítani Sulyokot, ha nem mond le önként. A KDNP válasza erre most az, hogy maga a kísérlet alkotmányellenes lehet, ha „burkolt célja egy megválasztott közjogi tisztségviselő eltávolítása.”
A KDNP most megfordította a május 31-i határidőt: nem Sulyoknak kell lemondania, hanem Magyar Péternek kell bocsánatot kérnie – az alaptörvényre hivatkozva, amelyre a miniszterelnök maga is esküt tett.
A KDNP lépése jelzi: a Sulyok-vita mostantól nem csupán a miniszterelnök és az államfő közötti személyes konfliktus, hanem az ellenzék egyik fő kommunikációs frontja lett. Hogy Magyar Péter bocsánatot kér-e – a válasz szinte biztosan nem –, az nem is a lényeg. A lényeg az, hogy a határidő most mindkét irányba mutat, és az alkotmányos vita egyre élesebb lesz.
