A Paksi Atomerőmű esetleges teljesítménykiesése ismét ráirányította a figyelmet Magyarország energiaellátásának sérülékenységére. Tóth Máté energiajogász közösségi oldalán közzétett elemzésében részletesen ismertette, milyen intézkedésekkel lehetne csökkenteni a kockázatokat, valamint hogyan lehetne kezelni az energiaellátást és a várható rendkívüli aszályhelyzetet.

Gyorsindítású erőművek jelenthetnék az első védelmi vonalat

Az energiajogász szerint a kieső villamosenergia-termelés pótlására az egyik leggyorsabb megoldást a tartalék gyorsindítású erőművek jelenthetnék. Véleménye alapján, ha a lőrinci, a litéri és a sajószögedi olajtüzelésű blokkokat időben felkészítették volna, illetve biztosították volna számukra a szükséges tüzelőanyagot, mintegy 400 megawatt csúcskapacitás állhatna rendelkezésre.

Ez a teljesítmény tovább növelhető lenne a csepeli és kelenföldi gázturbinás erőművek fokozott üzemeltetésével, ami csökkenthetné a drága nemzetközi villamosenergia-piaci beszerzések szükségességét.

Diplomáciai megoldásokat is sürget

Az elemzés nemcsak energetikai, hanem diplomáciai oldalról is vizsgálja a helyzetet. Tóth Máté felidézte, hogy korábban Szijjártó Péter diplomáciai egyeztetésekkel járult hozzá a Duna vízhozamának biztosításához német, osztrák és szlovák irányból.

Álláspontja szerint hasonló lépésekre most is szükség lehetne annak érdekében, hogy megfelelő mennyiségű hűtővíz álljon rendelkezésre a kritikus infrastruktúrák számára.

Azonnali műszaki vizsgálatot javasol

A szakember sürgeti egy külön műszaki bizottság felállítását is, amelynek feladata annak vizsgálata lenne, hogy történik-e olyan vízvisszatartás a Duna felső szakaszán, amely sértheti a nemzetközi megállapodásokat.

Emellett több rendkívüli műszaki megoldás vizsgálatát is indokoltnak tartja, többek között:

• mobil átemelő szivattyútelepek telepítését,
• úszóművek alkalmazását,
• mederrendezési munkálatokat,
• ideiglenes duzzasztómű kialakítását.

Ezek célja a megfelelő vízhozam fenntartása lenne az esetleges extrém időjárási körülmények között.

Hosszabb távon korszerű hűtési rendszereket javasol

Az energiajogász szerint a jövőben a Paksi Atomerőmű hűtési rendszerének fejlesztése is elengedhetetlen lehet. Javaslatai között szerepel:

• nedves hűtőtornyok építése,
• korszerű hűtőcellák kialakítása,
• Heller–Forgó-féle száraz hűtési technológia alkalmazása,
• valamint hűtőtó létesítésének megvizsgálása.

Szerinte ezek a beruházások hosszú távon növelhetnék az erőmű üzembiztonságát és ellenálló képességét a szélsőséges időjárási helyzetekkel szemben.

Kritikát fogalmazott meg az energiapolitikáról

Tóth Máté élesen bírálta a több gigawattnyi új szélerőmű létesítésére vonatkozó elképzeléseket is. Véleménye szerint a kizárólag időjárásfüggő energiaforrásokra épülő fejlesztések nem képesek garantálni a folyamatos és kiszámítható villamosenergia-ellátást.

Álláspontja szerint Magyarország energiastratégiájának elsődlegesen olyan szabályozható és rugalmas erőművekre kellene épülnie, amelyek stabilan biztosítják az ország energiaellátását és erősítik az energiafüggetlenséget.

Szabályozási változtatásokat is sürget

A szakember kiemelte, hogy jelentős tartalék rejlik a független aggregátorokban, a helyi energiaközösségekben és a keresletoldali szabályozási megoldásokban is.

Úgy véli, ezek elterjedéséhez elsősorban nem új állami támogatásokra, hanem kiszámíthatóbb és kedvezőbb jogszabályi környezetre lenne szükség, amely lehetővé tenné az energiarendszer rugalmasabb működését.

Az energiajogász szerint a Paksi Atomerőmű körüli kihívások ismét rámutattak arra, hogy az energiabiztonság megőrzéséhez egyszerre van szükség gyors válságkezelő intézkedésekre, hosszú távú műszaki fejlesztésekre és következetes energiapolitikai döntésekre.