Újabb komoly jogi és politikai fordulat következett be a Paks II. beruházás körül. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást indított a projektet érintő, mintegy 80 milliárd forintos állami tőkeemelés ügyében, miután felmerült a hűtlen kezelés megalapozott gyanúja. A hatósági eljárás Tordai Bence korábbi országgyűlési képviselő feljelentését követően indult el.

A történet középpontjában egy jelentős összegű állami átutalás áll. Tordai Bence állítása szerint a magyar kormány 2025 decemberében mintegy 80 milliárd forintot juttatott a Paks II. projektcég számára, amely ezt követően továbbította az összeget az orosz fővállalkozóhoz, a Roszatom egyik leányvállalatához. A politikus szerint mindez azért különösen aggályos, mert az Európai Unió Bírósága korábban megsemmisítette az Európai Bizottság Paks II.-höz kapcsolódó állami támogatási jóváhagyását.

Miért került a 80 milliárd forint a nyomozás középpontjába?

A feljelentés egyik legfontosabb eleme az volt, hogy milyen jogalapon történhetett meg a több tízmilliárd forintos állami pénzmozgás. Tordai szerint az uniós támogatási engedély megsemmisítése után különösen fontos lett volna tisztázni, hogy milyen jogi és pénzügyi alapon történhetett a kifizetés.

Az Európai Unió Bírósága még 2025 szeptemberében semmisítette meg a Paks II. állami támogatásának korábbi bizottsági jóváhagyását. A politikus később arra hivatkozott, hogy ennek ellenére decemberben megtörtént a mintegy 80 milliárd forintos tőkeemelés és az ahhoz kapcsolódó pénzmozgás.

Tordai Bence emiatt először januárban tett feljelentést, amelyet akkor a hatóságok elutasítottak. Később azonban új fejlemények jelentek meg az ügyben, és tavasszal Teresa Ribera, az Európai Bizottság illetékes alelnöke egy írásbeli állásfoglalásban is foglalkozott a Paks II.-höz kapcsolódó állami támogatások jogi helyzetével. Ezt követően Tordai májusban újabb beadvánnyal fordult a nyomozóhatósághoz.

Több magas rangú kormányzati szereplőt is megneveztek

A mostani eljárás különösen nagy politikai jelentőségét az adja, hogy Tordai Bence a feljelentésében több kormányzati vezetőt név szerint is megjelölt.

A beadványban Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, valamint Magyar Levente államtitkár neve is szerepel. A nyomozás azonban nem jelenti azt, hogy a felsorolt személyek bűnösségét megállapították volna. A hatóság feladata éppen annak tisztázása, hogy történt-e bűncselekmény, és ha igen, kiket terhelhet büntetőjogi felelősség.

A Készenléti Rendőrség tájékoztatása szerint az eljárás a Büntető Törvénykönyv 376. paragrafusában szereplő hűtlen kezelés gyanúja miatt indult, olyan eset vizsgálatára, amely különösen jelentős vagyoni hátrányt okozhatott.

Tordai szerint most kezdődhet az igazi elszámoltatás

Tordai Bence a rendőrségi döntést politikailag is jelentős lépésként értékelte. Közösségi médiában közzétett reakciójában azt hangsúlyozta, hogy szerinte a jogszabályoknak minden érintettre egyformán kell vonatkozniuk, függetlenül attól, hogy milyen magas pozíciót töltenek be.

A politikus a nyomozás kapcsán Orbán Viktort és Szijjártó Pétert is élesen bírálta, és arra utalt, hogy a büntetőeljárás komoly következményekkel járhat. Ugyanakkor maga is azt hangsúlyozta, hogy a rendőrségi nyomozás csupán az első lépés.

Mi történhet ezután?

A következő időszak egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a nyomozók pontosan milyen körülmények között született döntések alapján történt meg a 80 milliárd forintos tőkeemelés, milyen dokumentumok támasztják alá a kifizetés jogalapját, valamint keletkezett-e bizonyítható vagyoni hátrány a magyar állam számára.

A nyomozás során a hatóságok tanúkat hallgathatnak meg, dokumentumokat kérhetnek be, és megvizsgálhatják a pénzmozgások teljes láncolatát. Ezekből derülhet ki, hogy történt-e jogsértés, illetve volt-e olyan döntéshozói magatartás, amely büntetőjogi felelősséget alapozhat meg.

Fontos hangsúlyozni: a nyomozás elrendelése önmagában sem vádemelést, sem bűnösséget nem jelent. A büntetőeljárás jelenlegi szakaszában a hatóságok feladata a tényállás feltárása és annak megállapítása, hogy fennállnak-e a további büntetőeljárási lépések feltételei.

A Paks II. körüli vita ezzel új szakaszba léphet. A 80 milliárd forintos állami tőkeemelés, az uniós támogatási döntés megsemmisítése és az orosz fővállalkozóhoz kapcsolódó pénzmozgások egyaránt a vizsgálat fontos elemei lehetnek. A következő hónapokban derülhet ki, hogy a nyomozás milyen eredményre jut.