Orbán Anita most nagyon keményen belenyúlt a Szijjártó Péter minisztersége alatt lebonyolított egyik legvitatottabb állami üzletsorozatba: a Külügyminisztérium nevében feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen a mintegy 300 milliárd forintos Covid-beszerzések miatt. A tárca belső átvilágítása olyan információkat talált, amelyek Orbán Anita szerint különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúját, valamint az akkori felső vezetés felelősségének kérdését is felvetik.

Ez még nem jelenti azt, hogy Szijjártó Péter bűncselekményt követett el, a feljelentés ráadásul ismeretlen tettes ellen szól, és a büntetőjogi felelősséget kizárólag a nyomozó hatóság, végső soron pedig a bíróság állapíthatja meg. Politikai értelemben azonban nagyon nehéz lesz megkerülni a volt külügyminisztert, hiszen az érintett beszerzéseket az általa vezetett minisztérium bonyolította le, és ha a nyomozás eljut a döntéshozói szintig, kemény kérdések sora várhat az akkori vezetésre.

Orbán Anita kimondta: ez az első feljelentés

„A mai napon a Külügyminisztérium nevében, képviseletében megtettem a minisztériumban folyó átvilágítási munka eredményeként született első feljelentést” – jelentette be Orbán Anita. Már az „első” szó is érdekes, mert a külügyminiszter azt is jelezte, hogy az átvilágítás előrehaladtával további feljelentések is következhetnek.

A mostani ügy a 2020 márciusában és áprilisában, a veszélyhelyzeti különleges jogrend alatt lefolytatott beszerzéseket érinti. Ezeket közbeszerzés alóli kivételként kezelték, összértékük pedig körülbelül 300 milliárd forint volt. :contentReference[oaicite:2]{index=2}

16 853 lélegeztetőgépet vett a Szijjártó vezette külügy

A számok még hat év távlatából is egészen elképesztők. Magyarország a járvány idején összesen 19 002 lélegeztetőgépet szerzett be, ebből 16 853 darabot a Szijjártó Péter által vezetett Külgazdasági és Külügyminisztérium vásárolt meg, emellett védőeszközök, PCR-tesztek és gyógyszerek beszerzésében is részt vett.

A minisztériumi átvilágítás most éppen azt vizsgálta, hogyan született döntés ekkora mennyiségről, milyen árakon vásároltak, használhatók voltak-e ténylegesen a gépek, és gazdaságilag mennyire volt észszerű az egész konstrukció. Orbán Anita közlése szerint a feltárt információk mennyiségi túlbeszerzésre és jelentős árkülönbségekre utalnak. :contentReference[oaicite:4]{index=4}

A legdurvább kérdés: minek kellett ennyi gép?

Egy lélegeztetőgép önmagában ugyanis nem jelent intenzív terápiás kapacitást. Kell hozzá megfelelően képzett intenzív terápiás orvos, szakápoló, oxigénellátás és intenzív ágy, Orbán Anita szerint pedig a később rendelkezésre álló adatok alapján Magyarország egyszerre nagyjából 800–2000 intenzív beteg megfelelő ellátására rendelkezhetett kapacitással. :contentReference[oaicite:5]{index=5}

Ehhez képest csak a külügy közel 17 ezer gépet vásárolt. A miniszter közlése szerint még a járvány csúcsán is mindössze körülbelül 2500 készülék jutott el a kórházakhoz, miközben a készlet döntő része hosszú időn keresztül raktárban maradt.

És akkor jönnek az árak

Az átvilágítás során a NAV-nál rendelkezésre álló eredeti gyártói számlákat is összevetették azzal, amennyit a Külügyminisztérium a magyar viszonteladóknak kifizetett. Orbán Anita szerint hat cég esetében tételesen kimutatható különbséget találtak, ennek összege összesen 13,48 milliárd forint.

Egyetlen szerződésnél, a Proconcept Kft. esetében a miniszter 16 millió eurós, körülbelül 5,8 milliárd forintos értékkülönbözetről beszélt. Ezek az összegek önmagukban még nem bizonyítják bűncselekmény elkövetését, de pontosan az ilyen eltérések miatt lesz dolga a nyomozó hatóságnak.

17 millió forint egy gépért, miközben töredékáron is felbukkantak

A külügyminiszter az ügy kapcsán olyan sajtóinformációkat is felidézett, amelyek szerint a Magyarországra szállított gépek átlagára körülbelül 17 millió forint volt, miközben egyes azonos modellek gyártói ára 1000–5000 dollár, akkori átszámításban néhány százezer és nagyjából 1,3 millió forint közötti összeg lehetett. Ez természetesen nem jelenti automatikusan azt, hogy a két ár közötti teljes különbség jogtalan haszon volt, mert a szállítás, felszereltség, logisztika és közvetítői lánc is növelhette a végső árat.

A kérdés azonban éppen az, hogy mennyivel és miért nőtt az ár, illetve ki kapta meg a különbözetet. A 444 korábbi adatkéréseire a minisztérium azt közölte, hogy nem volt rálátása a beszállító cégek teljes költségszerkezetére, ezért a haszonkulcsuk nagyságát sem tudta meghatározni.

Ugyanazért a gépért teljesen eltérő összegeket fizettek

A korábban nyilvánosságra került szerződéses adatokban azonos típusú lélegeztetőgépeknél is komoly árkülönbségeket lehetett látni. A VG-70 modell például különböző szállítóknál 10, 14, 21, 22 vagy akár 23 millió forintos darabáron is megjelent.

Ez még önmagában szintén nem bizonyít visszaélést, mert az eltérő felszereltség vagy szerződéses szolgáltatások változtathattak az árakon. A korabeli dokumentumokból azonban éppen ezeknek a különbségeknek a magyarázata nem mindig volt világosan rekonstruálható, ezért most a nyomozás egyik kulcsfeladata lehet végigkövetni a számlákat és a közvetítői láncokat.

130 ezer fájlt kellett visszahozni

Az egész ügy talán legfilmszerűbb része az, amit az átvilágítók az iratokkal találtak. Orbán Anita szerint amikor megkezdték a vizsgálatot, a Covid-beszerzések dokumentációja hiányosan állt rendelkezésre, informatikai módszerekkel azonban rengeteg korábban nem hozzáférhető állományt sikerült visszaállítani.

Nem néhány elveszett Word-dokumentumról beszélünk: 88 gigabájtnyi adatot és mintegy 130 ezer fájlt állítottak helyre. A külügyminiszter szerint ezekkel jóval teljesebb képet kaptak arról, hogyan zajlottak a beszerzések. :contentReference[oaicite:13]{index=13}

Hogy kerültek ki ezek az iratok a rendes dokumentációból?

Ez az egyik olyan kérdés, amelyre különösen érdekes lehet választ kapni. Az, hogy a dokumentáció hiányos volt, még nem mondja meg, ki, mikor és milyen okból törölt vagy nem megfelelően archivált fájlokat, ezért ebből szándékos bizonyítékeltüntetést állítani jelenleg nem lehet.

Az viszont tényszerűen nagyon kellemetlen körülmény, hogy egy több százmilliárd forintos állami beszerzés utólagos átvilágításakor informatikai helyreállítással kellett 130 ezer állományt visszaszerezni. Ha a nyomozók valóban beleállnak az ügybe, alighanem azt is meg akarják majd tudni, hogyan és miért vált hiányossá ez az iratanyag.

Szijjártó Péternek innen jöhetnek a legkeményebb kérdések

A feljelentés nem Szijjártó Péter ellen név szerint született, és jogilag nagyon fontos ezt világosan kimondani. Ugyanakkor a minisztérium új vezetése kifejezetten azt állítja, hogy az átvilágítás az előző felső vezetés felelősségének gyanúját is felvetette, márpedig az érintett időszakban a KKM minisztere Szijjártó Péter volt. :contentReference[oaicite:14]{index=14}

Így ha az ügyészség elrendeli és végigviszi a szükséges vizsgálatokat, nehéz elképzelni, hogy ne kerüljön elő többek között az, ki döntött a közel 17 ezer gépes mennyiségről, ki hagyta jóvá a beszállítókat, milyen információ alapján fogadták el az árakat, és mit tudott minderről a minisztérium politikai vezetése. Ezekre a kérdésekre már nem egy Facebook-posztban, hanem adott esetben nyomozati eljárásban kellhet választ adni.

A feljelentés más állami szervekig is elérhet

Orbán Anita azt is kérte, hogy a nyomozóhatóság keresse meg az ügyben érintett más állami szerveket. Külön említette a korábban az egészségügyért felelős tárcát, a NAV-ot és az Operatív Törzset, vagyis a vizsgálat könnyen jóval szélesebb lehet annál, mint ami kizárólag a külügy irattáraiban található.

Ennek van logikája, hiszen egy ekkora veszélyhelyzeti beszerzésben számos intézménynek lehettek információi a várható járványügyi szükségletről, a vámadatokról, az egészségügyi kapacitásokról és a gépek tényleges felhasználásáról. A felelősségi lánc rekonstruálásához ezért nem elegendő pusztán a számlákat egymás mellé tenni.

A raktározás is milliárdokat vitt el

A túlbeszerzés ráadásul nem ért véget a vételárral. A Külügyminisztérium az eszközöket később átadta az egészségügyi intézményrendszernek, a 444 összesítése szerint azonban csak 2020-ban és 2021-ben mintegy 2,3 milliárd forint ment el a lélegeztetőgépek tárolására, később pedig ez a költség más állami szervhez került át. :contentReference[oaicite:16]{index=16}

Vagyis ha valóban indokolatlanul sok készüléket vásároltak, annak nemcsak egyszeri beszerzési ára volt. Éveken keresztül fizetni kellett azért is, hogy a kihasználatlan készletet valahol őrizzék és tárolják.

Most már nem politikai szócsata, hanem ügyészségi ügy

A lélegeztetőgépek történetéről 2020 óta rengeteg újságcikk, parlamenti vita és politikai vád született. A mostani fordulat abban különbözik ezektől, hogy az új külügyi vezetés a saját belső dokumentumainak átvilágítása után hivatalos feljelentést tett, és konkrétan megjelölte, milyen bűncselekmények gyanúját látja felmerülni.

Innentől tehát a következő nagy kérdés az, mit tesz a Legfőbb Ügyészség, milyen nyomozati cselekményeket rendelnek el, kiket hallgatnak meg, és mire jutnak a visszaállított dokumentumokkal. A feljelentés önmagában még senkit nem tesz bűnössé, de az ügyet egyértelműen új szintre emelte.

Orbán Anita pedig azt mondja: ez csak az első

A külügyminiszter bejelentésének talán legkellemetlenebb mondata az előző vezetés számára az lehet, hogy nem feltétlenül ezzel ér véget a minisztériumi átvilágítás. Orbán Anita közölte, hogy a munka folytatásával további feljelentések is várhatók.

Szijjártó Péter számára ezért politikailag most kezdődhet az igazán nehéz időszak. A büntetőjogi felelősségéről jelenleg semmit nem lehet kijelenteni, de a minisztersége alatt lebonyolított 300 milliárdos beszerzési program aktái most már az ügyészség előtt vannak, és ha a nyomozók elkezdik végigkövetni a döntéseket, számlákat és 130 ezer visszaállított fájlt, jó néhány olyan kérdés előkerülhet, amelyre hat évvel a Covid-beszerzések után is választ vár az ország.