A köztársasági elnök – esküjéhez híven – a hatályos alaptörvénynek megfelelően látja el feladatát, ahogyan egyébként a kormány és az Országgyűlés képviselői is – közölte a Sándor-palota a pénteken a Sulyok Tamás államfő Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.

Mint írták, az április 12-i országgyűlési választások után a kormánypárt és a miniszterelnök részéről tett nyilatkozatok alapján világossá vált, hogy egy új politikai igény fogalmazódott meg a köztársasági elnöki funkció újraértelmezésére.

Hozzátették, hogy a köztársasági elnök lemondatását követelő politikai felszólítások teljesen szembemennek az alkotmánnyal, így jogilag értelmezhetetlenek.  Az ilyen követelések súlyos zavart okoznak, és rombolják az államfői hivatal tekintélyét, illetve normális működését – figyelmeztettek.

Felidézték, hogy a miniszterelnök nyilvánosan aggódik amiatt, hogy a köztársasági elnök lelassíthatja az uniós pénzek megszerzését. Az államfőnek ugyanis joga van ellenőrizni az új törvényeket, és ha hibát talál, visszaküldheti azokat a parlamentnek.

Hangsúlyozták, hogy a félelmekkel szemben Sulyok Tamás hazafiként is elkötelezett amellett, hogy Magyarország mielőbb hozzájusson az őt megillető uniós forrásokhoz, és eddigi tevékenysége alatt egy alkalommal sem akadályozta a hatalmi ágak megfelelő és hatékony működését.

A közleményben arra is felhívták a figyelmet, hogy az uniós alapértékek egyben alkotmányos értékek is, ezért a köztársasági elnök aggasztónak tartja, ha bárki az alkotmányos követelményekre nem mérceként, hanem a törvényhozás kiiktatandó akadályaként tekint.

A köztársasági elnök nyomatékosan kijelentette, hogy továbbra is kész együttműködni a kormánnyal és a parlamenttel. Üzent a miniszterelnöknek is: ha a parlament olyan törvényeket hoz, amelyek betartják a magyar alkotmányt és az uniós szabályokat, akkor nem fogja azokat blokkolni vagy késleltetni.

Sulyok Tamás köztársasági elnök a kialakult politikai és jogi vita miatt a Velencei Bizottsághoz fordult.

Ez a testület az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló csoportja. Az államfő azt kérte tőlük, hogy vizsgálják meg a helyzetet, és segítsenek olyan megoldást találni, amely teljesen megfelel az európai demokratikus szabályoknak.

Magyar Péter május 31-ig adott határidőt 

Mint ismert, Magyar Péter nyolc nappal az április 12-i országgyűlési választásokat követően május 31-ig adott határidőt a távozásra az általa lemondásra felszólított közjogi méltóságoknak és állami szervezetek vezetőinek, köztük a köztársasági elnöknek és az Alkotmánybíróság elnökének. Ellenkező esetre azt ígérte: el fognak járni, hogy eltávolítsák őket hivatalukból.

Az akkor még csak leendő, május 9-én hivatalba lépett miniszterelnök a Tisza frakciójának első ülése után tartott sajtótájékoztatón közölte: elvárják „az Orbán-bábok távozását”, akik május 31-ig nyújthatják be lemondásukat. „Utána el fogunk járni a kapott felhatalmazással és jogi lehetőségekkel, hogy eltávolítsuk őket hivatalukból” – fogalmazott Magyar Péter.

A lemondásra felszólított vezetőktől azt kérte, hogy a magyar jogállam és demokrácia még megmaradt morzsáinak védelme és a saját, még esetlegesen megmarad reputációjuk védelme érdekében, hogy ne várják meg május 31-ét, hanem távozzanak hivatalukból.