Újabb jelentős fordulat történt a magyarországi autópályák üzemeltetését érintő, 2022-ben létrejött koncessziós szerződés ügyében. A kormány hivatalos határozatban kezdeményezte a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségéhez kötődő MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel fennálló, eredetileg 35 évre szóló konstrukció lezárását. A kormány álláspontja szerint a szerződés gazdasági és jogi szempontból is aggályokat vet fel.

35 évre szóló megállapodás került célkeresztbe

Az autópálya-koncesszió 2022-ben indult, és a konstrukció keretében az MKIF vette át a magyar gyorsforgalmi úthálózat jelentős részének üzemeltetését, valamint bizonyos fejlesztési feladatokat is. A szerződés időtartama 35 év, a teljes konstrukció értékét a friss beszámolók több mint 20 ezer milliárd forintos nagyságrendben jelölik meg.

A mostani kormányhatározat szerint a szerződés lezárásának lehetősége azért került napirendre, mert a kabinet megítélése szerint súlyos magyar és európai uniós jogi, valamint gazdasági aggályok merültek fel.

A határozat külön kitér arra, hogy felmerülhet a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti feltűnő értékaránytalanság. Ez a kormány álláspontja, nem pedig jogerős bírósági megállapítás.

Nem szűnik meg azonnal a koncesszió

Fontos különbség, hogy a kormányhatározat önmagában nem jelenti azt, hogy a koncesszió már megszűnt.

A kormány Vitézy Dávid közlekedési és beruházási minisztert arra utasította, hogy tájékoztassa a koncesszorokat és az MKIF-et a kabinet jogi és gazdasági álláspontjáról, majd kezdjen tárgyalásokat a szerződés lezárásáról.

A cél elsősorban a közös megegyezéssel történő megszüntetés. Ennek egyik oka, hogy az egyoldalú felmondás komoly jogvitát eredményezhetne, amelyet nemzetközi választottbírósági eljárásban is rendezni kellene, és ez akár hosszú éveket vehetne igénybe.

Ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, a miniszternek további intézkedési javaslatot kell tennie a kormánynak a jogviszony lezárására.

Mi történne az autópályák üzemeltetésével?

A kormány által felvázolt irány szerint az autópálya-hálózat üzemeltetését ismét a Magyar Közút kaphatná meg.

Ehhez azonban nemcsak magát a szerződést kell rendezni, hanem azokat az infrastruktúrákat, mérnökségeket és egyéb eszközöket is, amelyek az elmúlt években az MKIF működéséhez kerültek. A visszaadás ezért önmagában is összetett jogi és gazdasági folyamat lehet.

Az MKIF is reagált

Az MKIF a kormány bejelentése után jelezte, hogy megvárja a kabinet hivatalos, írásos tájékoztatását. A társaság közlése szerint ennek megismerése után alakítja ki hivatalos álláspontját, amelyet később a nyilvánossággal is ismertet.

A későbbi beszámolók szerint az MKIF jogi lépéseket is kilátásba helyezett a koncesszió megszüntetésével kapcsolatban.

Miért különösen jelentős az ügy?

A koncessziós modell azért került ismét a figyelem középpontjába, mert Magyarország egyik legnagyobb értékű, hosszú távú infrastruktúra-megállapodásáról van szó.

A konstrukcióban az MKIF nem egyszerűen az utak napi működtetését végzi: a szerződés fejlesztési és felújítási feladatokat is tartalmaz. A mostani kormány szerint ezért nemcsak az üzemeltetés költségeit, hanem a szerződés teljes gazdasági konstrukcióját és jogi hátterét is meg kell vizsgálni.

A következő időszak kulcskérdése az lesz, hogy sikerül-e megállapodásra jutni az MKIF-fel, milyen feltételekkel történne a koncesszió lezárása, illetve hogyan kerülhetnének vissza az államhoz az üzemeltetéshez szükséges eszközök és infrastruktúrák.

Egyelőre tehát nem egy már lezárult szerződésről van szó, hanem egy megkezdett jogi és politikai folyamatról, amelynek végső feltételei még nem ismertek.