Babiš éles kritikája Brüsszelnek: Milliárdos forrásmegvonás és vitatott uniós adók a láthatáron

Summary: Andrej Babiš cseh miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte az Európai Bizottság javaslatát, amely mintegy 20 százalékkal csökkentené Csehország uniós forrásait a 2028 utáni időszakban. A ciprusi informális csúcstalálkozón elszabadultak az indulatok a tervezett költségvetési elvonások és az új európai uniós adónemek bevezetése miatt.

Feszült hangulat a ciprusi csúcson

Az Európai Unió vezetőinek informális ciprusi csúcstalálkozója a vártnál jóval feszültebb légkörben zajlott, miután napvilágot láttak az Európai Bizottság következő hétéves költségvetésére vonatkozó tervei. A javaslat értelmében Csehország a 2028 utáni időszakban mintegy 9 milliárd euróval (220 milliárd koronával) kevesebb forráshoz jutna, amit Andrej Babiš cseh miniszterelnök „teljesen elfogadhatatlannak” minősített. Brüsszel azzal indokolta a forráscsökkentést, hogy az ország gazdaságilag megerősödött, ám Prága szerint nem világos, mire alapozzák ezt a feltételezett gazdagodást.

Költségvetési vita és új uniós adók

A cseh kormányfő beszámolója szerint mély szakadék tátong a tagállamok között: a nettó befizetők nem hajlandók több forrást biztosítani, míg a kedvezményezett országok elutasítják a támogatások csökkentését. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az Európai Bizottság új bevételi forrásokat, konkrétan uniós szintű adókat vezetne be. Babiš példaként említette a dohánytermékek jövedéki adóját, az elektronikai hulladék megadóztatását és az emissziókereskedelmi rendszer (ETS) kiterjesztését, melyeket a cseh kormány egyértelműen elutasít. Bár António Costa, az Európai Tanács elnöke még idén megállapodást szeretne, a cseh álláspont szerint ez a nézetkülönbségek miatt rendkívül nehéz lesz.

Ukrajna csatlakozása és a norvég gázprofit

A csúcstalálkozón Ukrajna uniós integrációja is téma volt. Volodimir Zelenszkij sürgetése ellenére Babiš világossá tette, hogy a tagállamok többsége nem támogatja a gyorsított eljárást, hangsúlyozva, hogy Ukrajnának ugyanazoknak a feltételeknek kell megfelelnie, mint a nyugat-balkáni jelölteknek. Emellett a cseh miniszterelnök élesen bírálta Norvégiát is, azt állítva, hogy az ország „elképesztő összegeket” keresett az energiaválságon, miközben az európai fogyasztók fizetik meg a magas gázárakat. Babiš szerint Norvégia hamarosan Európa leggazdagabb országa lesz a háború miatti profitnak köszönhetően.

Összetett érdekellentétek az Unióban

A kialakult helyzet rávilágít arra, hogy az Európai Unión belüli konfliktusok korántsem korlátozódnak a magyar kormány különvéleményére. Andrej Babiš reakciói bizonyítják, hogy a források elosztása, az új adók és a bővítési politika kérdéseiben számos tagállam képvisel a brüsszeli fősodortól eltérő, határozott nemzeti érdekeket. A következő időszak tárgyalásai meghatározóak lesznek az EU belső egysége és jövőbeli pénzügyi struktúrája szempontjából, ahol Prága nem kíván engedni a számára kedvezőtlen javaslatoknak.