Rejtett tétel az energiaszámlán

Egyre több vállalat és háztartás találkozik az energiaszámláján egy EKR-díjként vagy energiahatékonysági járulékként feltüntetett összeggel, amely első ránézésre hivatalos állami köztehernek tűnik. Dr. Kovács Norbert energetikai szakjogász szerint sokan emiatt automatikusan befizetik, pedig ez a megnevezés félrevezető lehet.

A szolgáltatók gyakran 50 000 Ft/GJ összeget hárítanak tovább, miközben ez nem egy mindenkit kötelező állami adó, hanem egy speciális, feltételes tétel. A szakjogász úgy látja, a homályos jogcímen érvényesített díj tömeges jogi problémát vethet fel a hazai energiapiacon.

Mi áll az EKR mögött

Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer célja, hogy a kereskedők igazolt energiamegtakarítást érjenek el a végfelhasználóknál, például korszerűsítésekkel. A szabályozás szerint csak végső esetben lép be a büntetőjellegű járulék, nem pedig automatikusan.

Miközben a valós, piaci energiahatékonysági projektek évesített költsége sokszor csupán 4 900–5 800 Ft/GJ, több számlán mégis a 50 000 Ft/GJ szankciós tétel jelenik meg. Gyakori, hogy az utólagos elszámolás módja és a különbözet sorsa sincs világosan rögzítve.

Dr. Kovács tapasztalatai szerint sok esetben a szerződések, az üzletszabályzatok és a számlák nincsenek összhangban. Nem egyértelmű, hogy a felszámított tétel fix ár, becsült költség vagy utólag elszámolandó díj, és előfordul, hogy a fogyasztó saját beruházásából származó megtakarítást a kereskedő EKR-teljesítésként elszámolja, miközben járulékot is felszámít.

(Súlyos fordulat az azbeszt-ügyben, Budapest környéke is veszélyben lehet – rövid videó a lap alján a vélemény után. szerk*)

Teendők és jogi kockázatok

A szakjogász arra kéri a vállalkozásokat és magánszemélyeket, hogy ne tekintsék az EKR-díjat automatikus köztehernek. Különösen több évre visszamenőleg érdemes energetikai jogásszal átnézetni a szerződéseket, az ÁSZF-et, a számlákat és a szolgáltatói levelezést.

Dr. Kovács felhívása szerint a helyes megközelítés a számla láttán a konkrét jogcím és számítás tisztázása: A helyes kérdés a számla láttán nem az, hogy »benne van-e a törvényben«, hanem az: kinek a kötelezettsége, milyen jogcímen, milyen számítás alapján történik az áthárítás, és hogyan számolnak el vele. Ha erre nincs világos válasz, az már nemcsak pénzügyi, hanem jogi probléma.

Ha egy tétel megítélése bizonytalan, írásban kérjenek részletes, tételes kimutatást a szolgáltatótól. Világos, ellenőrizhető szabályok és átlátható elszámolás nélkül a fogyasztó nem lehet biztos abban, hogy valóban azt fizeti, amit kell.