Újabb súlyos ügy került a magyar politikai közélet középpontjába. A Külügyminisztérium feljelentést tett a 2020-as koronavírus-járvány idején lebonyolított lélegeztetőgép- és egészségügyi eszközbeszerzések miatt. Orbán Anita külügyminiszter szerint az átvilágítás során feltárt információk felvetik a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, valamint más bűncselekmények gyanúját.

A vizsgálat középpontjában azok a beszerzések állnak, amelyeket 2020 tavaszán, a járvány első hullámának időszakában hajtottak végre. A tárca akkori vezetője Szijjártó Péter volt. A minisztérium mostani vezetése szerint mintegy 300 milliárd forint értékben vásároltak egészségügyi eszközöket, elsősorban lélegeztetőgépeket, miközben a beszerzések jelentős része közbeszerzési eljárás nélkül történt.

Mintegy 17 ezer gépet vásároltak

A rendelkezésre álló adatok szerint az állam nagyjából 17 ezer lélegeztetőkészüléket szerzett be Kínából, összesen hozzávetőleg 300 milliárd forint értékben. A gépek jelentős részét 28 közvetítő vállalkozáson keresztül vásárolták meg. A beszerzések már korábban is komoly vitákat váltottak ki, mivel a járvány elmúltával kiderült, hogy a készülékek jelentős hányadát soha nem használták kórházi ellátásban.

A jelenlegi minisztériumi vizsgálat egyik fontos megállapítása, hogy még 2026 júniusában is legalább 12 ezer berendezés állt raktárakban. Az eszközök tárolása önmagában több mint 2,3 milliárd forintos költséget jelentett az államnak – írta a Contextus a feljelentés hátteréről.

Ez azért különösen figyelemre méltó, mert a járvány idején a kormány azzal indokolta a rendkívüli beszerzéseket, hogy a világjárvány miatt minden lehetséges kapacitásra szükség lehet. A mostani vizsgálat viszont azt próbálja feltárni, hogy a megvásárolt mennyiség, az árak és a közvetítői rendszer indokolható volt-e.

Hiányzó dokumentumok és helyreállított fájlok

A Külügyminisztérium szerint az átvilágítást megnehezítette, hogy a beszerzések dokumentációja nem állt teljes körűen rendelkezésre. A tárca közlése szerint több, korábban töröltnek vélt informatikai állományt is sikerült helyreállítani.

A vizsgálat során több ezer dokumentumot tekintettek át, és a minisztérium állítása alapján nagyméretű elektronikus adatállományokat is vissza tudtak szerezni. A Contextus beszámolója szerint az informatikai helyreállítás több tízezer fájlt érintett.

A minisztérium szerint az előkerült anyagok alapján további kérdések merültek fel a beszerzések mennyiségével, az árkülönbségekkel és az alkalmazott közvetítői struktúrával kapcsolatban.

Már a beérkezéskor is voltak kifogások?

Az ügy újabb fordulatot vett 2026 augusztusának végén, amikor Velkey György László államtitkár arról írt, hogy a minisztériumi iratok között olyan 2020-as minősítések is előkerültek, amelyek több ezer készülék használhatóságát kérdőjelezték meg.

A beszámolók szerint egy katonaorvos 16 583 lélegeztetőgépet vizsgált meg, és három kategóriába sorolta őket: voltak kórházi felhasználásra alkalmas készülékek, súlyos kompromisszummal használhatók, illetve olyanok, amelyek használatát egyáltalán nem javasolták. Velkey szerint körülbelül 8413 gép kapott „A”, míg 7874 gép „B” vagy „C” minősítést.

Ez különösen fontos része az ügynek, mert amennyiben a későbbi vizsgálatok igazolják az állításokat, felmerülhet a kérdés, hogy az illetékesek mikor és milyen információk birtokában döntöttek a készülékek megvásárlásáról.

A közvetítő cégek szerepe is vizsgálat tárgya

A 300 milliárd forintos beszerzési programmal kapcsolatban nemcsak a megvásárolt gépek mennyisége és ára, hanem a közvetítő vállalkozások szerepe is komoly figyelmet kapott.

A Contextus több olyan céget is megnevezett, amelyek jelentős értékű szerződésekben vettek részt. A lap szerint például egy 181 milliárd forintos szerződés is szerepelt a rendszerben, míg más vállalkozások rövid idő alatt ugrásszerű bevételnövekedést értek el. A beszámoló további, jelentős osztalékkifizetéseket és vállalati tranzakciókat is említ.

Ezek az állítások azonban jelenleg a vizsgálat és a feljelentés környezetében értelmezendők: azt, hogy történt-e bűncselekmény, ki viselhet érte felelősséget, illetve mekkora tényleges vagyoni kár keletkezett, végső soron a nyomozásnak és szükség esetén a bíróságnak kell megállapítania.

Szijjártó Péter neve ismét a középpontban

Mivel a beszerzések idején Szijjártó Péter vezette a Külügyminisztériumot, politikailag az ő neve került ismét a vita középpontjába. A mostani feljelentés azonban nem egy jogerős felelősségmegállapítás: a hatóságok feladata lesz annak tisztázása, hogy történt-e jogsértés, és ha igen, kik lehetnek érintettek.

A politikai vita várhatóan tovább éleződik, különösen azért, mert a feljelentés az Orbán Anita vezette külügy átvilágításának első olyan eredménye, amely büntetőeljárást is maga után vonhat.

Mi történhet ezután?

A következő időszakban a nyomozóhatóságoknak kell megvizsgálniuk a minisztérium által átadott dokumentumokat, szerződéseket és elektronikus adatokat. A vizsgálat kiterjedhet a beszerzések körülményeire, a közvetítő cégek szerepére, a készülékek műszaki állapotára, valamint arra is, hogy történt-e olyan döntés vagy mulasztás, amely jelentős vagyoni hátrányt okozott.

Egyelőre tehát nem jogerősen bizonyított bűncselekményről, hanem egy hivatalos feljelentésben megfogalmazott gyanúról van szó. Az ügy jelentőségét ugyanakkor mutatja, hogy egy közel 300 milliárd forintos, a járvány időszakához kapcsolódó állami beszerzési program teljes körülményeit újra vizsgálják.

A kérdés most az, hogy a hatósági vizsgálat milyen konkrét bizonyítékokat talál, és lesz-e személyi felelősségre vonás a több évvel ezelőtti lélegeztetőgép-beszerzések ügyében.