A Fidesz válságáról, a Tisza első hónapjairól és a magyar politikai rendszer lehetséges átrendeződéséről beszélt Szabó Andrea politológus.

A magyar politikai életben egyre több elemzés foglalkozik azzal, hogy a Tisza Párt kormányra kerülése után hogyan alakulhat át a pártrendszer. Szabó Andrea politológus szerint a legnagyobb kérdés már nem csupán az, hogy a Tisza miként viszonyul a korábbi kormánypárthoz, hanem az is, hogy hosszabb távon kik lehetnek az új politikai rendszer meghatározó ellenfelei.

A politológus a Klubrádió műsorában a Tisza első száz napját értékelve úgy fogalmazott, hogy a Fidesz komoly vezetési és alkalmazkodási válsággal szembesülhet. Egy erős hasonlattal élve a párt helyzetét „süllyedő hajóként” írta le, és arra utalt, hogy a problémák már nem csupán a jövőben fenyegető veszélyt jelentik, hanem a párt jelenlegi működését is érintik.

Szabó szerint ugyanakkor a politikai folyamatokat nem lehet egyszerűen úgy értelmezni, hogy a Tisza automatikusan hosszú távon is egyeduralkodó politikai erővé válik. Véleménye szerint a Mi Hazánk is fontos szereplővé válhat az új rendszerben. A párt hatfős parlamenti frakcióját olyan ellenzéki erőként értékelte, amely szerinte képes lehet konstruktív politizálásra, és a parlamenti munkában is aktív szerepet vállalhat.

Elszámoltatás vagy nemzetegyesítés?

Az elemzés egyik fontos pontja a társadalmi elvárások közötti feszültség. Szabó Andrea szerint a választók egy része egyszerre vár elszámoltatást és társadalmi megbékélést.

A két cél azonban nem feltétlenül könnyen egyeztethető össze. Az elszámoltatás ugyanis szükségszerűen felelősségre vonással járhat, miközben a nemzetegyesítéshez olyan politikai környezetre lenne szükség, amelyben a korábbi politikai táborok között is kialakulhat valamiféle együttműködés.

A politológus szerint ezért a következő időszak egyik legnehezebb feladata annak megteremtése lehet, hogy az új kormány egyszerre legyen képes szembenézni a korábbi rendszer vitatott ügyeivel és közben széles társadalmi támogatottságot fenntartani.

Az energiaválság mint közösségi példa

Szabó Andrea egy olyan példát is említett, amely szerinte megmutathatja, hogyan képes egy közös ügy időlegesen háttérbe szorítani a politikai törésvonalakat.

Az energiaválság kezelése kapcsán azt emelte ki, hogy amikor a társadalmat partnerként kezelték, és közös cselekvésre ösztönözték, az rövid idő alatt is mérhető változást eredményezhetett az energiafogyasztásban.

Az ilyen ügyek szerinte azért lehetnek különösen fontosak, mert a politikai megosztottság helyett közös célokat állíthatnak a középpontba.

Hosszú távú feladatok és politikai fékek

A politológus szerint az új kormány számára több olyan stratégiai kérdés is van, amely hosszú távon meghatározhatja Magyarország működését. Ezek között szerepelhet az uniós források átlátható felhasználása, az alkotmányozás kérdése, valamint a választási rendszer esetleges módosítása.

Szabó ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a nagy politikai felhatalmazás önmagában nem elegendő. A döntések társadalmi elfogadottsága és azok megfelelő kommunikációja ugyanolyan fontos lehet.

Különösen érzékeny kérdésnek tartja az alkotmánymódosításokat. Szerinte ha egyes korábbi kormánypárti szavazók azt érzik, hogy az új rendszer őket kizárja vagy bünteti, az könnyen új politikai törésvonalak kialakulásához vezethet.

Az alkotmányozás legitimációját ezért egy széles körű, nyitott társadalmi folyamat és akár egy kötelező erejű népszavazás is erősíthetné – véli az elemző.

„Erős háromnegyedes” értékelés

Szabó Andrea összességében erősnek értékelte a Tisza első száz napját. Megítélése szerint fontos pozitívum lehet, ha egy kormány képes felismerni a hibáit, majd módosítani a korábbi döntésein.

Ugyanakkor a politikai hatalom koncentrációjának veszélyére is felhívta a figyelmet. Véleménye szerint a túlzott felhatalmazás kockázatát csak megfelelő belső intézményi és társadalmi fékek tudják ellensúlyozni.

Ebben a rendszerben fontos szerepet kaphatnak a kormányon belüli visszajelzési mechanizmusok, valamint egy olyan társadalom, amely képes nyíltan jelezni, ha valamelyik döntést nem támogatja.

Átrendeződhet a magyar pártrendszer?

A Szabó Andrea által felvetett forgatókönyv azért is érdekes, mert nem egyszerűen kormányváltásról, hanem egy teljes politikai korszak átalakulásáról szól.

A Klubrádió korábbi beszámolóiban is megjelentek olyan elemzői vélemények, amelyek szerint a Fidesz hosszabb távú politikai helyzete jelentősen megváltozhat. Júliusban Závecz Tibor és Hann Endre egy, a Závecz Research által készített kutatás alapján a Tisza és a Fidesz támogatottsága közötti jelentős különbségről beszélt.

A pártrendszer átalakulásának egyik lehetséges következménye ugyanakkor az lehet, hogy a korábbi kétpólusú konfliktus helyett több különböző politikai tábor versenye alakul ki. Ebben a Mi Hazánk is megtalálhatja a saját helyét.

Fontos azonban hangsúlyozni: mindez politikai elemzés és forgatókönyv, nem pedig eldöntött jövőbeli fejlemény. A következő választásokig számos tényező változhat, és a pártok támogatottsága is jelentősen átrendeződhet.

Szabó Andrea korábbi megszólalásaiban szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a Tisza hosszú távú sorsa azon múlhat, mennyire képes tanulni saját hibáiból.

A magyar politika következő időszaka így nemcsak arról szólhat, hogy ki váltja a Fideszt, hanem arról is, hogy milyen új politikai rendszer alakul ki utána – és kik lesznek annak meghatározó szereplői.