by 
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter kedden nyilvánosságra hozta első hivatalos vagyonnyilatkozatát, amelyben jelentős vagyonelemek szerepelnek. A dokumentum szerint a miniszter négy különböző ingatlanban rendelkezik érdekeltséggel, egy Maserati típusú luxusautó tulajdonosa, valamint mintegy hatmilliárd forint értékű pénzügyi befektetéssel bír.
A nyilatkozat azonban hamar vitát váltott ki, miután a Blikk arról számolt be, hogy egy fontos ingatlan nem szerepelt a hivatalos dokumentumban. A lap szerint Kapitány István haszonélvezeti joggal rendelkezik lánya balatongyöröki villáján, amely eredetileg kimaradt a bevallásból.
A szóban forgó ingatlan egy 1524 négyzetméteres telken álló, 209 négyzetméteres balatoni villa, amely a miniszter lánya tulajdonában van. A haszonélvezeti jog azonban jogilag olyan jogosultságot jelent, amely lehetővé teszi az ingatlan használatát és hasznosítását, még akkor is, ha nem a használó a tulajdonos.
Az ügyet követően a 24.hu megkereste a Gazdasági és Energetikai Minisztériumot, amely rövid időn belül reagált. A tárca közlése szerint a vagyonnyilatkozatot frissítették, és a korábban hiányzó ingatlan is bekerült a dokumentumba.
A módosított nyilatkozat immár tartalmazza a balatongyöröki ingatlant, beleértve a telek pontos méretét és az épület paramétereit is. A hivatalos adatok szerint a miniszter a telken haszonélvezeti joggal rendelkezik, míg az épület tulajdonjoga is a nevéhez kötődik.
Az eset ismét ráirányította a figyelmet a vagyonnyilatkozati rendszer átláthatóságára és pontosságára. A kormány közben egy új uniós törvénycsomagot is benyújtott, amely alapjaiban változtatná meg az ellenőrzési mechanizmust.
A javaslat szerint a jövőben az Integritás Hatóság kapna szélesebb jogosítványokat a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésére. A tervezet szigorúbb következményeket is kilátásba helyez: aki szándékosan valótlan adatot közöl vagy elhallgat vagyonrészt, akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható lehet.
A mostani ügy így nemcsak egy konkrét ingatlan körüli kérdést vet fel, hanem szélesebb vitát is indít a politikai elszámoltathatóságról és a vagyonnyilatkozatok hitelességéről.
