by 
Donald Trump amerikai elnök azzal fenyegette meg európai szövetségeseit, hogy leállítja az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat, ha nem csatlakoznak a Hormuzi-szoros megnyitását célzó katonai művelethez. A diplomáciai feszültség hatására a NATO kulcsfontosságú tagállamai végül engedtek a nyomásnak, és közös nyilatkozatban fejezték ki támogatásukat Washington felé.
Kényszerű szövetség a tengeri útvonalak védelmében
Donald Trump amerikai elnök súlyos politikai nyomást gyakorolt az európai NATO-szövetségesekre, azzal fenyegetőzve, hogy megszakítja az Ukrajnának szánt katonai utánpótlást. A követelés hátterében a Hormuzi-szoros kritikus helyzete áll, amelyet Irán gyakorlatilag lezárt, miután február végén az Egyesült Államok és Izrael támadást intézett az iszlám köztársaság ellen. A szoros blokádja a globális olajkereskedelem egyötödét veszélyezteti, ami azonnali válaszlépésre késztette a Fehér Házat.
Diplomáciai válság és a Purl-mechanizmus
A kiszivárgott információk szerint az európai fővárosok kezdetben elutasították a részvételt a „hajlandók koalíciójában”, mivel a konfliktust nem tekintették saját háborújuknak. Válaszul Trump azzal fenyegetőzött, hogy kivonul a Purlból, amely a NATO európai tagállamai által finanszírozott fegyverbeszerzési kezdeményezés Ukrajna számára. Mark Rutte NATO-főtitkár szerint az elnök „meglehetősen hisztérikus” módon reagált az európai vonakodásra, ami végül arra kényszerítette Franciaországot, Németországot és az Egyesült Királyságot, hogy március 19-én gyorsított eljárásban közös nyilatkozatot adjanak ki a szoros biztosításáról.
Belpolitikai nyomás és a NATO jövője
Trump csalódottságát fejezte ki a NATO-tagállamok irányába, hangsúlyozva, hogy míg az USA megvédi Európát Oroszországtól, a szövetségesek nem viszonozzák ezt a támogatást Iránnal szemben. Az elnök a Reutersnek adott nyilatkozatában még a NATO-ból való esetleges kilépést is megemlítette. Ezzel párhuzamosan Anna Kelly, a Fehér Ház sajtótitkárhelyettese megerősítette: az Egyesült Államok nem fogja elfelejteni a szövetségesek korábbi vonakodását, ami tovább mélyíti a transzatlanti bizalmi válságot.
Katonai következmények és globális verseny
Az Irán elleni műveletek és az ukrajnai háború egyre élesebb versenyt generál a modern haditechnikai eszközökért, különösen a Patriot légvédelmi rendszerekhez szükséges Pac-3 elfogó rakétákért. Marco Rubio amerikai külügyminiszter ugyan kijelentette, hogy egyelőre nem irányítottak át Ukrajnának szánt fegyvereket a közel-keleti hadszíntérre, de nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a jövőben a saját készletek feltöltése érdekében ez megtörténhet. Sir Keir Starmer brit miniszterelnök eközben már a harcok lezárása utáni stabilizációs koalícióról egyeztet a szövetségesekkel.
