Nyolc éve tartó nyomozásban folytatódnak a tanúkihallgatások egy olyan ügyben, amely közvetve Rogán Antal egykori miniszter és üzlettársai által jegyzett elektronikus aláírás-hitelesítő rendszer előéletét is érintheti. A hatósági eljárás középpontjában nem maga Rogán áll, hanem egy nagyszabású, európai uniós kutatás-fejlesztési támogatásokat érintő feltételezett csalási ügy.

A rendelkezésre álló információk szerint a NAV Bűnügyi Főigazgatóságán folyó nyomozás továbbra is aktív. A hatóság több tízezer oldalnyi dokumentumot vizsgált át, mintegy 30 helyszínen végzett kutatásokat, és közel 500 tanút hallgatott ki. A nyomozók szerint a tényállás teljes körű feltárásához további meghallgatásokra is szükség van.

Harminc projektet vizsgálnak

Az ügy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelzése alapján indult még 2018-ban. A gyanú szerint mintegy harminc magyar vállalkozás szabálytalanul használhatott fel kutatás-fejlesztési támogatásokat a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) keretében.

Az OLAF korábbi megállapításai szerint egyes projektek esetében előfordulhatott túlárazás, valós teljesítmény nélküli elszámolás, fiktív számlák alkalmazása és szabálytalan kifizetések is. A hatóságok különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt folytatják az eljárást.

A Profitrade és a MobileSign kapcsolata

A nyomozás egyik érintett szereplője a Profitrade 90 Kft., amely 2012 és 2015 között közel egymilliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert különböző fejlesztésekre. Ezek közé tartozott a MobileSign elektronikus aláírás-hitelesítő rendszer fejlesztése is, amelyre több mint 250 millió forint támogatás érkezett.

A MobileSign rendszer később összefüggésbe került azzal a szabadalommal, amelynek feltalálójaként Rogán Antal és két üzlettársa szerepel. A találmány hasznosításából Rogán az elmúlt tíz évben több mint 2,1 milliárd forint bevételt vallott be vagyonnyilatkozataiban.

Honnan érkezett a több milliárd forint?

A közvélemény hosszú ideje azt feltételezte, hogy a rendszer használatából származó bevételek jelentős része a Telekommal kötött együttműködésből eredhetett. A most nyilvánosságra került információk azonban más képet mutatnak.

A Telekom megerősítette, hogy 2015-ben valóban megvásárolta a szoftver használati jogait, és az elektronikus aláírási megoldást jelenleg is alkalmazza üzlethálózatában. Ugyanakkor a vételárat még 2015-ben egy összegben fizette ki, azóta pedig csupán alacsony összegű havi támogatási díjat utal a rendszer karbantartására.

Ez felveti a kérdést: ha nem a Telekom finanszírozza a több százmilliós éves kifizetéseket, akkor pontosan milyen forrásból származik az a több mint kétmilliárd forint, amelyet a feltalálók az elmúlt évtized során megkaptak?

Továbbra sincs lezárva az ügy

A NAV szerint a nyomozás rendkívül összetett, több ezer oldalnyi dokumentum és jelentős mennyiségű elektronikus adat elemzését igényli. A hatóság hangsúlyozta, hogy az eljárás jelenleg is folyamatban van, ezért végleges következtetések egyelőre nem vonhatók le.

A következő időszak egyik legfontosabb kérdése az lehet, hogy a vizsgálat eredményei feltárnak-e új összefüggéseket a vitatott kutatás-fejlesztési projektek, a MobileSign rendszer és a szabadalomból származó jelentős bevételek között. A nyolc éve tartó ügy így továbbra is számos megválaszolatlan kérdést tartogat.