Magyar Péter újabb erős jelképes lépéssel vágna rendet a régi hatalmi világ után: a Tisza korábbi vállalása szerint 2,5 millió forintban maximálnák a miniszterelnöki fizetést, vagyis az új kormányfő nem venné fel azt a teljes összeget, amely a jelenlegi szabályok alapján járna neki. A számítások szerint ez havi több millió forintos lemondást jelenthet, éves szinten pedig akár 50–60 millió forint körüli különbséget is a törvény szerint járó jövedelemhez képest.

Ez nem az az összeg, amely önmagában megmenti a költségvetést. De politikailag nagyon is erős üzenet: a kormányfő azzal kezdené a luxusállam lebontását, hogy saját fizetését vágja vissza.

Orbán fizetése évek alatt elszállt

A miniszterelnöki fizetés kérdése azért került újra elő, mert az elmúlt években a magyar kormányfő javadalmazása automatikusan, az átlagbérhez kötve emelkedett. A jelenlegi szabályozás alapján a miniszterelnöki fizetés az előző évi bruttó nemzetgazdasági átlagbér 8,1-szerese, ehhez pedig hozzájön a képviselői fizetés is, amely az átlagbér háromszorosa.

Így Orbán Viktor fizetése hosszú ideig évente kétszer is nőtt: márciusban a képviselői rész, júliusban pedig a miniszterelnöki rész emelkedett. A számítások szerint búcsúzó havi bruttó jövedelme nagyjából 7,35 millió forint lehetett, júliustól pedig a rendszer alapján ez 7,83 millió forint körülire nőhetett volna.

Ez lett volna Magyar Péter kezdő fizetése is, hiszen miniszterelnökként ő is országgyűlési képviselő. Csakhogy a Tisza már januárban jelezte: ennek véget vetnének, és a kormányfői fizetést 2,5 millió forintban maximálnák.

Havi 4–5 millióról is lemondhat

A pontos összeg attól függ, hogy a 2,5 milliós plafon a teljes miniszterelnöki-képviselői jövedelemre vonatkozik-e, vagy csak a kormányfői fizetésre. Ha a teljes jövedelemre, akkor Magyar Péter a júliustól járó, közel 7,83 milliós összeghez képest havi bruttó több mint 5,3 millió forintról mondana le.

Ha viszont a 2,5 milliós plafon mellé még járna valamennyi képviselői fizetés is, akkor is havi 4 millió forint feletti önkorlátozásról lehet beszélni. Ez éves szinten nagyjából 50 millió forint körüli, bizonyos számítások szerint akár ennél is nagyobb lemondás lehet.

Ezért nem túlzás azt mondani: Magyar Péter a miniszterelnöknek járó luxusjövedelem jelentős részét nem kéri.

Nem a pénz nagysága, hanem az üzenet számít

A magyar költségvetésben néhány tízmillió forint aprópénz. Egy kórház, egy iskola, egy szociális intézmény vagy egy út felújítása ennél nagyságrendekkel többe kerül. De a miniszterelnöki fizetés nem egyszerű könyvelési tétel. Azt mutatja meg, hogyan gondolkodik a hatalom saját magáról.

Magyar Péter lépése ezért fontos. Azt üzeni, hogy nem lehet úgy országot vezetni, hogy közben a vezetők európai szinten is kiugró fizetést vesznek fel, luxusépületekben dolgoznak, drága állami autókkal járnak, miközben a nyugdíjasok, ápolók, tanárok és családok tömegei hónapról hónapra számolgatnak.

A Tisza első napjaiban már több hasonló gesztus is érkezett. Magyar Péter jelezte, hogy miniszterelnöki szolgálati autóként továbbra is az országjárásról ismert kék Škoda Superbet használja, és nem költözik kormányzati rezidenciába. Most ehhez jön a fizetési plafon ügye.

Erős kontraszt a Fidesz-korszakkal

A döntés azért üt nagyot, mert az elmúlt napokban Magyar Péterék sorra mutatták be a korábbi hatalom fényűző tereit. A Karmelita, Rogán Antal volt minisztériuma, a szivarszoba, a panorámás teraszok, a reprezentatív tárgyalók és a várbeli luxusirodák után a 2,5 milliós fizetési plafon pontosan ugyanabba a politikai történetbe illeszkedik.

A régi rendszerben a hatalom egyre drágább lett. Nemcsak a miniszterelnöki fizetés emelkedett, hanem a központi kormányzati apparátusra fordított kiadások is jelentősen nőttek. A centralizált állam egyre több pénzt vitt el, miközben sok közszolgáltatás állapota látványosan romlott.

A Tisza most azt akarja üzenni: az államnak nem önmagára, hanem az emberekre kell költenie.

„Fontosabb dolgokra kell a pénz”

Ez a mondat lehet a történet lényege. Magyar Péter fizetési önkorlátozása önmagában nem oldja meg az egészségügy, az oktatás, a gyermekvédelem vagy a nyugdíjrendszer gondjait. De megmutatja, milyen irányba indulna az új kormány: először a hatalom saját kiváltságait kell visszavágni, aztán lehet hitelesen beszélni áldozatvállalásról.

Egy országban, ahol sok nyugdíjas 150–200 ezer forintból próbál megélni, ahol a kórházakban sokszor alapvető eszközök hiányoznak, ahol a tanárok és szociális dolgozók megbecsülése évek óta feszítő kérdés, a havi 7–8 milliós miniszterelnöki fizetés nehezen védhető politikailag.

Magyar Péter most azt mondja: nem kéri ezt a szintet. Nem akarja, hogy a miniszterelnöki szék az elszakadás jelképe legyen.

A valódi próba még csak most jön

A fizetési plafon akkor lesz igazán komoly lépés, ha nem marad egyedül. A következő kérdés az lesz, hogy a Tisza-kormány hozzányúl-e a miniszteri, államtitkári, képviselői, tanácsadói és állami cégvezetői juttatások rendszeréhez is. Lesz-e valódi átvilágítás? Csökkennek-e a politikai kinevezettek körüli kiváltságok? Megszűnnek-e a felesleges állami pozíciók? Visszavágják-e a reprezentációs költéseket?

Ha igen, akkor Magyar Péter mostani döntése nemcsak szép gesztus lesz, hanem egy új állami működés kezdete.

A kék Škoda, a kormányzati rezidencia visszautasítása és a miniszterelnöki fizetés visszavágása együtt már világos üzenetet hordoz: a hatalom nem lehet luxusklub. A miniszterelnök nem azért kap felhatalmazást, hogy kiváltságokat élvezzen, hanem azért, hogy szolgáljon.

És ha Magyar Péter valóban lemond a neki járó több tízmilliós fizetés jelentős részéről, azzal az első napon magán kezdi azt, amit a Tisza-kormány az egész államra ígért: véget vetni az urizálásnak.