Hat év után büntetőjogi vizsgálat követheti a közel 300 milliárd forintos Covid-beszerzéseket

Hat évvel a koronavírus-járvány első hullámának egyik legvitatottabb magyarországi állami beszerzéssorozata után új szakaszba léphet a lélegeztetőgépek ügye. A Külügyminisztérium közlése szerint a tárca átvilágításokat követően megtette első feljelentését a Legfőbb Ügyészségen. A beadvány a 2020 tavaszán lebonyolított, mintegy 300 milliárd forint értékű Covid-beszerzéseket érinti.

Az ügy különösen azért került ismét a figyelem középpontjába, mert az átvilágítás során korábban nem hozzáférhetőnek hitt információkat is sikerült helyreállítani. A tárca szerint informatikai eszközökkel mintegy 88 gigabájtnyi adatot, összesen körülbelül 130 ezer fájlt állítottak vissza.

A minisztérium szerint a feltárt dokumentumok alapján felmerülhet a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, valamint más bűncselekmények gyanúja. A vizsgálat a korábbi minisztériumi felső vezetés esetleges felelősségét is érintheti.

Több mint 16 ezer lélegeztetőgép

A beszerzések nagyságrendje már 2020-ban komoly vitákat váltott ki. A Külügyminisztérium összesen 16 853 lélegeztetőgépet szerzett be a járvány időszakában.

Az átvilágítás most ismertetett adatai szerint ugyanakkor Magyarország egyszerre hozzávetőleg 800–2000 intenzív beteg megfelelő ellátására rendelkezett kapacitással.

A számok önmagukban azonban nem jelentik azt, hogy egy lélegeztetőgép automatikusan rendelkezésre álló intenzív ellátást jelent. Az invazív lélegeztetéshez megfelelő intenzív terápiás ágyakra, orvosokra, szakápolókra, oxigénellátásra és egyéb egészségügyi infrastruktúrára is szükség van.

A minisztériumi átvilágítás szerint ezért a beszerzéseknél felmerült a mennyiségi túlbeszerzés problémája, miközben a készülékek tényleges használhatóságát sem minden esetben vették megfelelően figyelembe.

Jelentős árkülönbségeket is vizsgáltak

A beszerzések másik vitatott eleme az árak közötti jelentős eltérés. A mostani átvilágítás során a gyártói árakhoz képest is jelentős különbségeket azonosítottak.

A koronavírus-járvány első hónapjaiban a világ számos országában rendkívüli verseny alakult ki az egészségügyi eszközökért. Magyarországon azonban a beszerzések volumene, a közvetítő vállalkozások szerepe és az egyes készülékek ára miatt később is számos kérdés merült fel.

A történethez hozzátartozik az is, hogy a járvány legsúlyosabb időszakának elmúltával jelentős mennyiségű lélegeztetőgép maradt raktárakban, miközben a készülékek egy része a gyakorlatban nem vált szükségessé.

130 ezer fájl került elő

Az új vizsgálat egyik legfigyelemreméltóbb eleme az informatikai adatok helyreállítása.

A Külügyminisztérium beszámolója szerint a korábbi dokumentáció nem állt teljes egészében rendelkezésre. Az átvilágítást végzők ezért informatikai eszközökkel próbálták rekonstruálni a korábbi folyamatokat.

Ennek során körülbelül 88 gigabájtnyi adatot és mintegy 130 ezer fájlt sikerült visszaállítani.

A helyreállított dokumentumok áttekintése után a minisztérium már nem pusztán politikai vagy szakmai vitaként kezeli az ügyet: a rendelkezésre álló információk alapján büntetőjogi gyanú miatt feljelentést tett.

A feljelentés még nem jelent bűnösséget

Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a feljelentés önmagában nem bizonyítja egyetlen konkrét személy büntetőjogi felelősségét sem.

A feljelentésben megfogalmazott gyanúk alapján a nyomozóhatóság feladata lesz annak megállapítása, történt-e bűncselekmény, és ha igen, kik lehetnek érintettek. Ezt követően az ügyészség és adott esetben a bíróság dönthet a további jogi lépésekről.

A korábbi külügyi vezetés, illetve bármely konkrét személy felelőssége ezért jelenleg nem tekinthető megállapítottnak.

Más állami szervek szerepét is vizsgálhatják

A minisztérium új vezetése azt is kezdeményezte, hogy a hatóságok vizsgálják meg más, a beszerzésekben érintett állami szervek szerepét.

A felvetések között szerepel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint az Operatív Törzs szerepének vizsgálata is.

A Külügyminisztérium szerint az átvilágítás ezzel még nem ért véget, így további feljelentések lehetősége is fennáll.

Hat év után újra a felelősség kérdése került középpontba

A lélegeztetőgép-beszerzések ügye évekig elsősorban politikai viták, sajtóbeszámolók és közpénzügyi kérdések formájában volt jelen a közéletben.

A mostani feljelentés azonban új szakaszt jelenthet: a közel 300 milliárd forintos beszerzési folyamat bizonyos elemeit immár büntetőjogi szempontból is vizsgálhatják.

A legfontosabb kérdés az lesz, hogy a hatósági vizsgálat mit talál a visszaállított 130 ezer fájlban, hogyan zajlottak a döntések, milyen szerepet játszottak a közvetítő cégek, és indokolhatóak voltak-e a beszerzett mennyiségek és árak.

A végső válaszokra azonban még várni kell. A feljelentés csak a folyamat kezdete; a felelősség megállapítása kizárólag a megfelelő hatósági és bírósági eljárások eredményeként történhet meg.