Az Európai Unió kizárja Magyarországot a bizalmas megbeszélésekről, és korlátozza az érzékeny anyagokhoz való magyar hozzáférést. A vezetők egyre gyakrabban kisebb csoportokban egyeztetnek (jellemzően a magyarok nélkül), részben azért, mert attól tartanak, hogy a magyar kormány Moszkvának szivárogtatna – erről írt a Politico.

Egy uniós diplomata szerint felmerült a dokumentumok szigorúbb minősítése is, ami visszatartó erővel bírhat, és automatikusabbá tenné a vizsgálatokat. Formális uniós reakció az április 12-i magyar választás előtt nem várható, mert az kihatással lenne az eredményre – állítják lap forrásai.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint a gyanú régóta élt.

– írta, hozzátéve: „Ezt már régóta sejtettük. Ez az egyik oka annak, hogy csak akkor szólalok meg, amikor feltétlenül szükséges, és csak annyit mondok, amennyi szükséges.”

Egy neve elhallgatását kérő európai kormányzati tisztviselő a formátumváltás okáról azt mondta:

A helyzet súlyosságát egy másik uniós diplomata így foglalta össze: „Ez aláássa az Európai Unióban a bizalmat, az együttműködést és az integritást.”

Nemrég a Washington Post írta meg, hogy forrásaik szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az uniós megbeszélések szünetében rendszeresen tájékoztatja Szergej Lavrov orosz kollégáját, s emiatt „Évek óta Moszkva ült a tárgyalóasztalnál az Európai Unióban”. A magyar kormány visszautasítja a vádakat.

A Politico cikkének igazán súlyos állítása viszont most következik:

Gabrielius Landsbergis volt litván külügyminiszter elmondása szerint ilyenkor

Egy évvel később pedig a Bukaresti Kilencek csoportja állítólag megfontolta Magyarország kizárását a formátumból.