by 
Viktor Orbán már 16 éve vesz részt az európai csúcstalálkozókon. Ami akár politikai búcsúfellépésének is bizonyulhat, azon a találkozón az uniós vezetők „jó zsaru–rossz zsaru” taktikával próbálták rávenni, hogy hagyja jóvá Ukrajna számára a 90 milliárd eurós hitelt.
Orbán minden próbálkozást visszavert. Győzelme azonban könnyen rövid életű lehet.
Az EU leghosszabb ideje hivatalban lévő kormányfője — aki kevesebb mint egy hónap múlva választások elé néz, és a felmérések szerint akár vereséget is szenvedhet — régóta Brüsszel egyik legnagyobb kihívója. A csütörtöki Európai Tanács ülésén semmi jele nem volt annak, hogy ha valóban távozásra készül, akkor kevésbé lenne makacs — vagy éppen népszerűbb.
„Senki sem zsarolhatja az Európai Tanácsot, senki sem zsarolhatja az európai intézményeket” — jelentette ki António Costa, a tanács elnöke. „Amit Magyarország tesz, az teljesen elfogadhatatlan.”
A magyar miniszterelnök visszalépett attól az ígéretétől, amelyet még decemberben tett a hitel jóváhagyására. Ezzel az uniós döntéshozatal egyik alapelvét kérdőjelezte meg, amely a tagállamok közötti kötelezettségvállalások betartására épül.
Orbán „együttműködésünk egyik alapelvét sérti meg” — mondta Friedrich Merz német kancellár. Szerinte az, hogy a magyar vezető visszavonta korábbi beleegyezését, „súlyos bizalmi válságot okoz a tagállamok között, gyengíti az EU cselekvőképességét, és rontja az Unió megítélését.”
Miközben Európa a Közel-Keleten eszkalálódó konfliktusok közepette egyre tehetetlenebbnek tűnik, a vezetők legalább Ukrajna finanszírozásában szerettek volna előrelépni — egy olyan ügyben, ahol az EU még képes lehet hatást gyakorolni.
Kemény bírálatok
Az uniós vezetők két táborra szakadtak Orbán meggyőzésében. A többség — köztük Costa — erős nyomást gyakorolt rá.
„Rendkívül kemény kritikák hangzottak el, és az általános érzés az volt, hogy ez így nem mehet tovább” — mondta Ulf Kristersson svéd miniszterelnök. „Még soha nem hallottam ennyire éles bírálatot egyetlen vezetővel szemben sem egy EU-csúcson.”
Costa szerint eddig senki sem lépte át ezt a „vörös vonalat”.
Voltak azonban, akik más stratégiát választottak. Giorgia Meloni és Bart De Wever inkább Orbán egójára próbáltak hatni, és megértő hangot ütöttek meg vele szemben.
„Úgy kell vele bánni, mint egy hatéves gyerekkel, néha engedni kell neki” — fogalmazott egy diplomata.
A csúcs előtt az EU kompromisszumot dolgozott ki: késleltették volna a hitel kifizetését addig, amíg újra nem indul az orosz olajat Magyarországra szállító Barátság (Druzhba) vezeték, amelyet januárban dróntámadás ért.
Orbán az utóbbi hetekben összekapcsolta a vezetéket a hitellel, és Volodymyr Zelenskyy ukrán elnököt vádolta azzal, hogy politikai okokból nem javítja meg azt. Zelenszkij viszont kijelentette: nem kíván helyreállítani egy olyan infrastruktúrát, amely az orosz háborús gépezetet finanszírozza.
„Ma letörtem az olajblokádot, amelyet Zelenszkij ránk kényszerített” — mondta Orbán. „Megvédtem az ország érdekeit.”
A választások után
Több vezető — köztük Merz — abban reménykedett, hogy Zelenszkij felszólalása enyhíti a feszültséget. Ehelyett az ukrán elnök keményebb hangot ütött meg.
Egy bennfentes szerint Zelenszkij úgy kalkulálhatott, hogy kivárja a magyar választásokat: ha Orbán nyer, később még változtathat az álláspontján.
Ukrajnának ugyan sürgősen szüksége lenne a 90 milliárd euróra, de a International Monetary Fund által jóváhagyott 8,1 milliárd dolláros hitel átmenetileg mozgásteret ad Kijevnek.
A feszültség Orbán és Zelenszkij között látványos volt: egy diplomata szerint a magyar miniszterelnök felállt, és a háttérből, megvetéssel figyelte az ukrán elnök videós felszólalását.
90 perc után, amikor egyik fél sem engedett, a vezetők lezárták a vitát, és közölték: a kérdésre a következő csúcstalálkozón térnek vissza.
Mi jöhet ezután?
A döntő tényező az április 12-i magyar választás lehet. Ha Orbán veszít, utódja feloldhatja a blokkolást az uniós források felszabadításáért cserébe.
Ha viszont újraválasztják, elképzelhető, hogy később mégis jóváhagyja a hitelt — különösen, ha újraindul az olajszállítás.
Ha nem, komoly szankciók kerülhetnek napirendre: források befagyasztása, per az EU bíróságán, pénzbírságok, sőt akár a „nukleáris opcióként” ismert 7. cikk alkalmazása is, amely megvonhatja Magyarország szavazati jogát.
Fagyos hangulat
A csúcstalálkozó légköre helyenként „jeges” volt, kínos csendekkel — mondta Rob Jetten.
Ez azt jelenti, hogy az Ukrajnának szánt hitel ügye — amelyet már hónapokkal ezelőtt le akartak zárni — legalább egy hónappal eltolódik.
Kudarc volt ez a vezetők részéről? Nem feltétlenül.
„Orbán akkor sem mondott volna igent” — jegyezte meg egy diplomata.
Az EU legtöbb vezetője abban bízik, hogy ez volt az utolsó nagy fellépése.
