by 
Moratóriumot hirdetett a leendő miniszter a védett erdőkben zajló fakitermelésre, szemléletváltást a vízgazdálkodásban és a mezőgazdasági öntözésben. A nemzeti parkok, a természetvédelem megerősítését, állatjóléti őrség felállítását, a cirkuszi állatfajok drasztikus korlátozását is tervezi az új miniszter, Gajdos László, akinek első hivatalos útja Nyugat-Magyarországra vezet, ahol az azbeszthelyzetről tájékozódik.
„Iszonyú teher az ember vállán” több mint tíz év után újraépíteni a környezetvédelmi minisztériumot – kezdte meghallgatását Gajdos László élő környezetért felelős miniszterjelölt a hasonló nevű bizottság előtt. Azt mondta, hogy a minisztérium elnevezésével is szerettek volna komoly nyomatékot adni az újjáalakulásnak.
Szerinte a többi tárca lelkiismeretének kell lennie a korábban kerékkötőnek gondolt minisztériumnak. A politikája éppen ezért abból indul ki, hogy az ember nem ura, hanem része a természetnek. Az ország ereje pedig szerinte nem elsősorban abban rejlik, hogy mennyit képes termelni, hanem annak része a tiszta ivóvíz, az egészséges termőföld, a tavak és a folyók is. Így a haza fogalmába nemcsak a politikai közösség és a történelmi emlékezet tartozik bele, hanem a föld, az erdők, illetve a táj is, ahol élünk.
Szerinte a fő kérdés, hogy mennyit képes egy ország meg őrizni a fentiek közül a jövő generációinak is, ebből fakadóan
akár nevezhetnénk jövő védelme minisztériumának is.
A terveivel kapcsolatban elmondta, hogy fejlesztené a környezetvédelmi oktatást, szemléletformálást. Itt példaként hozta a borjúfókák esetét, amelyek Nyíregyházára kerülésük után nyitott medencébe kerültek, és hamar elpusztultak a sok vízbe dobált érmétől. Éppen ezért a környezeti tudatosságra nevelést időben, már gyermekkorban el kell kezdeni. Nemcsak biológiát természetvédelmet, zoológiát, hanem életmódot kell is oktatni, ezt gyakorolják az állatparkban is.
Kulcskérdések nevezte a társadalmi igazságosságot az élő környezet politikájában is, miután a kedvezőtlen hatásokat elsőként a legkiszolgáltatottabb emberek érzik meg. Emellett a megelőzésre igyekeznek hangsúlyt helyezni, mint mondta, „inkább előzzük meg a katasztrófát, mint hogy megtörténjen”.
Jelezte, hogy a szennyező fizet elvét szeretné megvalósítani, a befolyt összeget pedig a környezeti problémák kezelésére fordítani.
Szerinte a zöld jelző „már nem valami idealizmus, hanem a világ- és geopolitika magva, a gazdasági szuverenitás és biztonságpolitika alapvető eleme”,
a környezetvédelem nem zöld luxus, hanem nemzetstratégia a túléléshez.
Röviden kitért az Orbán-kormány területet érintő tevékenységére, amit az elszalasztott lehetőségek 15 évének nevezett, amikor gyenge és következmények nélkülivé lett a környezetvédelem, miközben akadályként kezelték a civileket, a lakosságot pedig lesöpörték.
Szakítást ígért ezzel a felfogással, azt mondta, lehet, hogy lassabb lesz a folyamat, de mindenkit meg szeretnének majd hallgatni a döntések előtt. Azt mondta lehet, hogy „strapás” lesz, de hisz a párbeszédben, és abban hogy „a közösség összetartó szeretete felemeli ezt az ágazatot”. Nagyban számít a civilekre, ezzel kapcsolatban jelzésértékűnek nevezte, hogy szóvivőnek Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivőjét kérte fel.
Legalább évi egyszeri civil egyeztető fórumot ígért.
A civilek mellet partneri viszont kialakítására készül a lakossággal is. Többi munkatársáról államtitkárairól nem árult el konkrétumokat, bár a meghallgatáson a balján ült Körösi Levente korábbi agrárminisztériumi főosztályvezető, akiről úgy tudjuk, hogy a természetvédelemért felelős államtitkári posztot tölti majd be.
Több vállalást is tett: megszünteti a káros egyensúlytalanságokat, kellő súlyt kapnak az emberek és a civilek, és az egészség védelme. Elismerte, hogy szükség van modern iparra, de fontos a természeti környezet megóvása is. Ennek jegyében szigorú, következetes és korrekt környezetpolitikát és hatósági fellépést ígért, az EU legszigorúbb szankciórendszerét, a büntetési tételek megemelését, és a szabályok következetes betartatását, korrekt eljárásokat.
Felsorolta, pontosan milyen államtitkárságok és feladatkörök kerülnének a tárcához, amelyek korábban más minisztériumoknál voltak: így például a körforgásos gazdaságért, a klímapolitikáért, a környezetvédelemért, a környezetvédelmi hatóságért felelős államtitkárság. Ezen kívül ő lesz felelős a vízgazdálkodásért, a víziközműért, a vízügyi igazgatóságokért és a nemzeti közművekért is.
A tárcájánál lesz a természetvédelem, az erdők – kivéve a vadgazdálkodást –, az összes állami erdőgazdálkodó cég, a mezőgazdasági vízgazdálkodás, az öntözési engedélyek, a nemzeti parkok, a génmegőrző központ, a vízminőség-védelem, a vízdiplomácia, illetve az állatvédelmi cselekvési tervért felelős államtitkárság.
A kérdésekre válaszolva több fontos témával kapcsolatban is elhangoztak konkrét vállalások, így jelezte, hogy GMO-ügyben, ha kell, perelni fog Magyarország.
Készen áll a cirkuszi állatokról szóló rendelettervezet,
meg fogják tiltani a nagymacskák, elefántok, úszólábúak, főemlősök, cirkuszi szerepeltetését,
de bizonyos állatfajokat – főként házi és haszonállatokat – engedélyezni fognak.
Fakivágási moratórium a védett erdőkben
Moratóriumot hirdetnek minden védett területen történő fakivágásra, felfüggesztik a tarvágásokat – amiket „végtelenül károsnak” nevezett. Jelezte, hogy átgondolják az állami erdőgazdaságok szerepét, és ökológiai szemléletű vállalatokká alakítják azokat.
Megerősítik a nemzeti parkokat, ahogy ő nevezte, a „természetvédelem szívcsakráit”, amelyekkel kapcsolatban szemléletváltásról beszélt, hogy újra a természetvédelem kerüljön előtérbe a mostani sokszor túl turisztikai szerep mellett. Szerinte a jelenleginél kétszer több természetvédelmi őrre lesz szükség, így meg szeretné erősíteni a szolgálatot. Az is megígérte, hogy el fog látogatni minden nemzeti parkhoz.
A természetvédelem ki fog kerülni kormányhivatalokból, szeptembertől már feláll egy országos hatáskörű természetvédelmi hatóság,
jelentette be. Jönnek emellett az állatjóléti őrök, amelyeknek nemcsak hatósági feladatuk lesz – szankcionálás, elkobzás –, hanem edukációs is. Célként tűzte ki, hogy a kutyákról lekerüljenek a láncok, és hogy támogassák a kennelépítéseket. Beszélt a kóbor állatok helyzetének rendezéséről – becslések szerint 3 millió kóbor eb lehet az országban, most 900 ezerről van adat.
A sintértelepek helyzetének rendezését is megígérte, paraméterrendszer kialakításával. A kóbor macskákkal kapcsolatban pedig egy olyan programot vázolt, amely során a vadon élőket befogják, ivartalanítják és visszaengedik.
Vízmegtartás
Különösen fontosnak nevezte, a vízmegtartást, a háztetőkről lefolyó víz megfogását is – jelezve, hogy nem jó a csapadékhelyzet. „Bár most intézem egy kicsit” – utalt a meghallgatása alatt indult zivatarra.
A meghallgatás végén kitért a nyugat-magyarországi azbeszthelyzetre, amit a legfontosabb feladatnak nevezett, azt mondta, hogy már készíttetett róla anyagot, beszélt róla Magyar Péter miniszterelnökkel, és
még a héten a helyszínen fog tájékozódni.
A bizottság végül 6 igen, 0 nem, 1 tartózkodással támogatta Gajdos miniszterségét.
