Summary: Laura Kövesi, az EPPO vezetője szerint a szervezet készen áll a magyarországi korrupciós ügyek kivizsgálására, amennyiben az ország csatlakozik az ügyészséghez. A vizsgálatok időbeli hatályát és a miniszterelnök érintettségét a magyar törvényhozás döntése határozhatja meg.
A csatlakozás jogi és politikai feltételei
Laura Kövesi, az Európai Ügyészség (EPPO) vezetője a delphi gazdasági fórumon tisztázta a szervezet álláspontját Magyarország esetleges csatlakozásával kapcsolatban. Kijelentette, hogy elméletileg akár Orbán Viktor miniszterelnök ellen is indulhat eljárás, azonban ennek szigorú előfeltételei vannak. A legfontosabb tényező, hogy Magyarország hivatalosan csatlakozzon az EPPO-hoz, és a magyar döntéshozók úgy határozzák meg a szervezet hatáskörét, hogy az a múltbeli ügyek kivizsgálására is kiterjedjen.
Visszamenőleges hatály: Lengyelország vs. Svédország példája
A csatlakozási folyamat során a magyar parlamentnek kell döntenie arról, hogy az ügyészség milyen időtávot vizsgálhat. Kövesi rámutatott, hogy különböző modellek léteznek: míg Lengyelország 2021-ig visszamenőleges felhatalmazást adott a szervezetnek, addig Svédország kizárólag a csatlakozás utáni ügyek vizsgálatát kérte. Amennyiben Budapest a visszamenőleges vizsgálat mellett dönt, úgy a korábbi, vitatott állami beruházások és uniós forrásfelhasználások is az EPPO látókörébe kerülhetnek.
A hazai politikai környezet változása
A téma aktualitását fokozza, hogy Magyar Péter miniszterelnök-jelölt korrupcióellenes programjának egyik központi eleme az Európai Ügyészséghez való azonnali csatlakozás. Laura Kövesi üdvözölte ezt a politikai jelzést, hangsúlyozva, hogy a magyar szakemberek eddigi eseti együttműködése kiváló volt, és állandó jelenlétük jelentős értéket képviselne az uniós költségvetés védelmében, különösen az áfacsalások és a rendszerszintű korrupció elleni küzdelemben.
Összegzés és kilátások
Az EPPO 2021-es alapítása óta Luxembourg központtal felügyeli az EU pénzügyi érdekeit. Magyarország részvétele jelenleg kizárólag adminisztratív és politikai döntés kérdése. Bár a kormány eddig elzárkózott a csatlakozástól, a politikai diskurzus változása és az uniós források körüli viták új megvilágításba helyezik az ügyészség szerepét. A döntés súlya a magyar törvényhozáson van: ők határozzák meg, hogy a luxusjachtok világa vagy az elszámoltathatóság jogi keretei kerekednek-e felül az elkövetkező időszakban.