EU-s jogot sért a Szuverenitásvédelmi Hivatalt létrehozó törvény

Uniós jogot sért a Szuverenitásvédelmi Hivatalt (SZVH) létrehozó törvény – közölte az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka csütörtökön.

A főtanácsnoki vélemény ugyan még nem tekinthető végleges ítéletnek, de általában jelzi az eredményt. A Telex tudósítása szerint a kihirdetéskor több mint egy tucatnyi pontot soroltak fel uniós jogszabályokból, amelyekkel a főtanácsnok szerint szembemegy a magyar törvény.

Eljárást indítottak

Emlékeztettek, a 2023-ban elfogadott jogszabállyal létrehozták a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amely szerv gyakorlatilag bárkit ellenőrizhet, aki feltételezése szerint „veszélyezteti Magyarország szuverenitását”.

Az Európai Bizottság emiatt kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert a törvény számos elsődleges és másodlagos uniós jogszabályt sértett. Mivel a levelezések a magyar kormánnyal nem vezettek eredményre, 2024 októberében pert indította a magyar állam ellen. Mint írták, az Európai Bizottság annak megállapítását kérte az EU bíróságától, hogy

a magyar állam a törvény elfogadásával nem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeit.

A bizottsági indítvány szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal rendkívül kiterjedt jogosítványokkal rendelkezik, miközben döntései nem tartoznak a közigazgatási bíróságok érdemi kontrollja alá.

Orbánék törvénye visszafordíthatatlan károkat okozhat Magyarországon

A jogszabály alkalmazása a Bizottság álláspontja szerint akadályozhatja az uniós polgárok, a civil szervezetek és a médiaszolgáltatók magyarországi működését. Sérülhetnek a demokratikus berendezkedéshez nélkülözhetetlen alapjogok, így a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való jog, a hatékony jogorvoslathoz való hozzáférés, továbbá az egyesülés, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága – sorolták.

Az Európai Bizottság arra is figyelmeztetett: a törvény végrehajtása

súlyos, akár visszafordíthatatlan gyakorlati és gazdasági következményekkel járhat.

A szabályozás hatással lehet az érintett természetes és jogi személyek jó hírnevére, különösen a civil szervezetekére és a sajtó szereplőiére, ami a médiapluralizmust és a sajtószabadságot is érintheti. A Fővárosi Törvényszék decemberi döntése például kimondta, hogy a hivatal megsértette az Átlátszó jó hírnevét, amikor külföldi finanszírozással és dezinformációs tevékenységgel hozta összefüggésbe.

Újabb eljárások jöhetnek

A testület megítélése szerint a jogszabály több ponton ellentétes az uniós elsődleges és másodlagos joggal, köztük azokkal az elvekkel, amelyek a demokratikus és pluralista társadalom alapját képezik (!).

A főtanácsnoki indítvány nem azonos az ítélettel, ugyanakkor rendszerint előrevetíti a döntés irányát. Amennyiben Magyarországot elmarasztalják és nem módosítja a szabályozást,

az Európai Bizottság újabb eljárást indíthat pénzügyi szankciók kiszabására.

A megállapított összeget a magyar állam befizetheti, vagy azt – kamatokkal növelve – levonhatják a számára járó uniós forrásokból.