Sulyok Tamás az Indexnek adott nagyinterjúban egyértelművé tette: nem mond le, egyetlen döntését sem bánta meg, és Magyar Péter kritikáival nem foglalkozik – mert az alkalmatlanság és a méltatlanság kategóriáját a magyar alkotmány nem tartalmazza.
Magyar Péter május 31-ig adott Sulyok Tamásnak haladékot a lemondásra. A köztársasági elnök most az Indexnek adott nagyinterjúban válaszolt: önmagától nem mond le, mert „jelenleg nincs olyan jogi ok vagy alkotmányos indok”, amely ezt megalapozhatná. Amíg hivatala gyakorlása nem lehetetlenül el, eleget akar tenni a megbízásának és esküjének.
Sulyok azt is egyértelművé tette: nem bánta meg, hogy Orbán Viktor felkérésére elvállalta az államfői tisztséget. Szerinte „egy magyar embernek ez a legnagyobb megtiszteltetés.” Magyar Péter kritikáival azért nem foglalkozik, mert „az alkalmatlanság és a méltatlanság kategóriáját a magyar alkotmány nem tartalmazza” – ezzel egyetlen mondatban zárta le a vitát a miniszterelnök személyes támadásairól.
Rendszerváltás vagy kormányváltás?
Sulyok Tamás a Tisza Párt egyik legfontosabb narratívájával is szembe ment. Szerinte „csak kormányváltás történt, nem rendszerváltás” – ezzel közvetve azt is jelzi, hogy az elmúlt 16 év alkotmányos és közjogi kereteit nem tekinti felszámoltnak. Az államfő szerepéről úgy fogalmazott: a köztársasági elnök a létével fejezi ki a nemzet egységét, közjogi keretbe foglalja a politikai döntéseket, és azoknak alkotmányos rangot ad.
A támogatottság kérdésére válaszolva hozzátette: a támogatottság politikai kategória, az államfő alapvetően jogi és alkotmányjogi keretek között képviseli a többséget, a kisebbséget és az egész nemzet egységét. Ezzel Sulyok azt is jelezte: a közvélemény és a politikai nyomás szerinte nem értelmezhető az elnöki mandátum jogi keretein belül.
Az alkotmánymódosítás korlátai
Sulyok Tamás óvatosan, de egyértelműen figyelmeztetett az esetleges alkotmánymódosítással kapcsolatban is. Ha a Magyar-kormány jogalkotást vagy alkotmánymódosítást kezdeményez, azt „a jogállami normák és az európai értékek tiszteletben tartásával kell megtennie.” Fontos szempontnak tartja, hogy az európai és nemzetközi alkotmányos mérce alapján még a látszatát is kerüljék annak, hogy „a konkrét jogalkotási folyamat kifejezett vagy burkolt célja valamely, már megválasztott közjogi tisztségviselő eltávolítása legyen.”
Ez a mondat közvetlenül szól az alkotmányjogászok által is vitatott kérdéshez: hogyan lehet alkotmányosan eltávolítani egy köztársasági elnököt, aki nem mond le önként. Sulyok szerint ennek határai vannak – és azokat az európai normák jelölik ki.
„Jelenleg nincs olyan jogi ok vagy alkotmányos indok, amely lemondásomat megalapozhatná” – mondta Sulyok Tamás, hozzátéve: Magyar Péter kritikáival nem foglalkozik, mert az alkalmatlanság kategóriáját az alkotmány nem tartalmazza.
Sulyok Tamás interjúja egyértelműen kijelöli az elkövetkező hetek tétjét: a május 31-i határidő lejárta után a Magyar-kormánynak döntenie kell, hogyan tovább. Az alkotmánymódosítás útján való eltávolítás lehetséges – de Sulyok már előre jelezte, milyen korlátok között. Az alkotmányjogászok szerint ez napok vagy hetek kérdése a döntés megszületése után. A köztársasági elnök ezzel szemben azt üzeni: nem adja fel, és nem siet.
