by 
Summary: Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az önkormányzati szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos kormányrendelet azon pontjait, amelyek kizárták a bírósági felülvizsgálat lehetőségét. A döntés értelmében a kormány súlyos eljárási hibát vétett, amikor nem kérte ki az Országos Bírói Tanács véleményét a szabályozás előkészítésekor.
Váratlan fordulat a szolidaritási hozzájárulás ügyében
Az Alkotmánybíróság a napokban közzétett határozatával éles kritikát fogalmazott meg az Orbán-kormány egyik legvitatottabb adónemével, az önkormányzati szolidaritási hozzájárulással kapcsolatban. A testület megsemmisítette a kormányrendelet azon rendelkezéseit, amelyek korlátozták az önkormányzatok jogorvoslati lehetőségeit. A „szolidaritási adó” lényege eredetileg a tehetősebb települések forrásainak átcsoportosítása lenne a szegényebb régiók javára, ám a gyakorlatban a kritikusok szerint ezek a milliárdok gyakran közvetlenül az államkasszába vándoroltak, anélkül, hogy célzottan segítették volna a rászoruló önkormányzatokat.Az elmaradt egyeztetés következményei
Az eljárást az Országos Bírói Tanács (OBT) kezdeményezte, miután a kormány a törvényi előírások ellenére nem kérte ki a szakmai testület véleményét a rendelet kidolgozásakor. A kifogásolt jogszabály azt irányozta elő, hogy a bíróságoknak el kellene térniük a közigazgatási perrendtartás általános szabályaitól. A kormány az adó megállapítását és beszedését egyszerű „technikai folyamatnak” minősítette volna, hogy ezzel megfossza a döntést hatósági jellegétől, és így kizárja a közigazgatási perek indításának lehetőségét.Sérült a jogállamiság és a bírói függetlenség
Az Alkotmánybíróság vizsgálata megerősítette, hogy semmilyen adat nem támasztja alá az OBT bevonását a jogalkotási folyamatba. A rendelet értelmében a bíróságoknak meg kellett volna szüntetniük a szolidaritási adó miatt indított folyamatban lévő pereket is, a perköltségeket pedig az állam vállalta volna magára. Ez a fajta jogszabályi beavatkozás közvetlenül sértette a tisztességes eljáráshoz és a bírósághoz forduláshoz való jogot, hiszen ellehetetlenítette volna az önkormányzatok számára, hogy vitassák a fizetési kötelezettségek jogszerűségét.Várható hatások és konklúzió
A döntés értelmében a megsemmisített rendelkezések a jövőben nem alkalmazhatóak, így az önkormányzatok előtt ismét megnyílik az út a jogi orvoslat felé. Ez jelentős győzelem azoknak a településeknek, amelyek korábban élesen bírálták a szolidaritási hozzájárulás mértékét és felhasználásának átláthatatlanságát. Bár az adónem egésze nem szűnt meg, a kormány kénytelen lesz tiszteletben tartani a bírói utat és a jogalkotási folyamat alapvető szabályait, ami hosszabb távon az önkormányzati autonómia megerősödését szolgálhatja.
