by 
BRÜSSZEL — Az Európai Unió vezetői egyre közelebb kerülnek ahhoz, hogy rendkívüli, megállapodás nélküli megoldást alkalmazzanak Ukrajna támogatására szánt 90 milliárd eurós hitel ügyében, miután Orbán Viktor magyar miniszterelnök továbbra sem hajlandó feloldani vétóját.
A csütörtöki Európai Tanács csúcstalálkozóján feszült hangulat uralkodott. Diplomáciai források szerint a mintegy 90 perces, zárt ajtók mögött zajló egyeztetés során az uniós vezetők nem tudták meggyőzni Orbánt, hogy engedjen ellenállásából, amely akadályozza az Ukrajna háborús erőfeszítéseit támogató pénzügyi csomag elfogadását.
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy több diplomata is példátlan frusztrációról számolt be. Egyesek szerint António Costa, az Európai Tanács elnöke „elfogadhatatlannak” nevezte a magyar álláspontot, hangsúlyozva, hogy egyetlen tagállami vezető sem lépte át korábban ezt a „vörös vonalat”, amely az uniós együttműködés alapját képezi.
A magyar miniszterelnököt Robert Fico szlovák kormányfő is támogatja. A két ország azzal indokolja ellenállását, hogy jelentős gazdasági veszteségeket szenvedtek el az orosz energiaellátás akadozása miatt. Különösen érzékeny pont a Druzsba kőolajvezeték állapota, amelyen keresztül korábban kedvezményes orosz nyersolaj érkezett Magyarországra és Szlovákiába. A vezetéket ért károk és a javítások elhúzódása tovább növelte a feszültséget Kijev és e két tagállam között.
Orbán Viktor a kritikákra reagálva kitartott amellett, hogy vétója teljes mértékben jogszerű és nemzeti érdekeket szolgál. Fico szintén hangsúlyozta, hogy országa „megfizeti az árát” az olcsó orosz energia elvesztésének.
Mindeközben a többi 25 tagállam vezetői közös nyilatkozatban erősítették meg elkötelezettségüket a hitel mellett, és sürgették, hogy az első kifizetések már április elején megkezdődjenek.
„Sárgarépa és bot” stratégia kudarcban
Az EU vezetése több irányból is próbálta meggyőzni Orbánt. Egyfelől politikai nyomást gyakoroltak rá, másfelől kompromisszumos ajánlatokat is tettek. Ezek közé tartozott például egy uniós ellenőrző misszió indítása a Druzsba-vezeték állapotának felmérésére, amelyet Budapest akár diplomáciai sikerként is kommunikálhatott volna.
A terv azonban megbotlott: a misszió Kijevben rekedt engedélyekre várva, ráadásul Magyarország és Szlovákia kifogásolta, hogy képviselőik nem kaptak helyet a delegációban. Ez tovább rontotta a bizalmat és csökkentette az esélyét annak, hogy Orbán engedni fog.
Az is kudarcot vallott, hogy más kulcsvezetők – köztük Friedrich Merz – elegendő nyomást gyakoroljanak a magyar miniszterelnökre.
Mi jöhet ezután?
Diplomaták szerint az EU most komolyan fontolgatja, hogy Orbán vétóját megkerülve, alternatív jogi és pénzügyi konstrukcióval biztosítja Ukrajna támogatását. Ez azonban precedenst teremthet, amely hosszú távon átalakíthatja az uniós döntéshozatal működését, különösen az egyhangúságot igénylő kérdésekben.
A patthelyzet így nem csupán egy hitelről szól, hanem az Európai Unió jövőbeli működésének egyik kulcskérdésévé vált: meddig terjed egyetlen tagállam vétójoga, és milyen eszközökkel lehet fenntartani az egységet egy egyre megosztottabb politikai térben.
