Budapesten több helyszínen is kutatást tartott a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szeptember 23-án egy, az Alapjogokért Központhoz kapcsolódó, közpénzből finanszírozott gazdasági társaságnál. A rendőrség hűtlen kezelés gyanúja miatt, egyelőre ismeretlen tettessel szemben folytat nyomozást. A hatóság szerint az ügyben egy korábbi külföldi tisztségviselő több mint havi bruttó 3,5 millió forintos megbízási díja és az általa végzett munka közötti arányt vizsgálják.

Több helyszínen is megjelentek a nyomozók

A rendőrség hivatalos tájékoztatása szerint az NNI munkatársai nemcsak a gazdasági társaság budapesti épületeiben tartottak kutatást. A nyomozók a cég könyvelőjénél, valamint a társasággal kapcsolatban álló egykori külföldi tisztségviselő utolsó ismert magyarországi tartózkodási helyén is megjelentek.

A hatóságok iratokat, szerződéseket, számlákat és fizetési dokumentumokat foglaltak le, miközben elektronikus adatokat is mentettek a vállalat szerveréről. Több tanút szintén kihallgattak. A lefoglalt dokumentumok és digitális adatok részletes vizsgálata a nyomozás következő szakaszában történik.

Egy havi több mint 3,5 millió forintos megbízási díj került a középpontba

A rendőrség szerint az eddig rendelkezésre álló adatok alapján az érintett társaság egy korábbi külföldi tisztségviselőt havi bruttó 3,5 millió forintot meghaladó megbízási díjért foglalkoztatott.

A hatóság közlése szerint ugyanakkor a férfi csak minimális tényleges munkát végzett a cég számára. Ez az aránytalanság képezi a vizsgálat egyik fontos részét. A nyomozásnak azt kell tisztáznia, hogy történt-e olyan vagyoni hátrányt okozó magatartás, amely büntetőjogi felelősséget alapozhat meg.

Fontos azonban, hogy jelenleg nem jogerős megállapításról van szó. A rendőrség ismeretlen tettessel szemben nyomoz, és a hűtlen kezelés egyelőre gyanú. A lefoglalt bizonyítékok elemzése után derülhet ki, hogy történt-e jogsértés, és ha igen, ki lehet érintett.

A rendőrség nem nevezte meg a külföldi tisztségviselőt

Az NNI hivatalos közleménye nem közölte az érintett személy nevét. Több magyar sajtóorgánum azonban a körülmények alapján Marcin Romanowski korábbi lengyel igazságügyi miniszterhelyettest azonosította a vizsgálatban érintett személyként.

Romanowski korábban Magyarországon tartózkodott, és az Alapjogokért Központtal kapcsolatban álló Magyar–Lengyel Szabadság Intézet vezetőjeként is dolgozott. Az Átlátszó beszámolója szerint az intézet közpénzes támogatásával és a Romanowskihoz kapcsolódó foglalkoztatással kapcsolatban már korábban is felmerültek kérdések.

A rendőrségi közlemény ugyanakkor csak annyit erősít meg, hogy egy jelenleg nemzetközi körözés alatt álló volt külföldi tisztségviselő foglalkoztatását vizsgálják. Az érintett személy nevét a hatóság nem tette közzé.

Az Alapjogokért Központ reagált

Az Alapjogokért Központ a házkutatás után azt közölte, hogy együttműködik a hatóságokkal. A szervezet álláspontja szerint megalakulása óta jogszerűen végezte tevékenységét, és ugyanez vonatkozott a külföldi kutatókkal, illetve partnerekkel kialakított együttműködésekre is.

A szervezet szerint a jogállami eljárásnak kell tisztáznia, hogy történt-e bármilyen jogszabálysértés. Az Alapjogokért Központ azt is hangsúlyozta, hogy nemzetközi és regionális kapcsolatrendszerének kiépítését Magyarország érdekeinek szolgálatában végezte.

A Fidesz politikai indíttatásúnak nevezte az eljárást

A Fidesz a rendőrségi akcióra szintén reagált, és politikai indíttatású eljárásként értékelte a történteket. A párt állítása szerint a nyomozás mögött politikai szándék áll.

Ezzel szemben a rendőrség hivatalos közleménye azt rögzíti, hogy az NNI hűtlen kezelés gyanúja miatt, ismeretlen tettessel szemben folytat nyomozást. A hatóság közleménye nem tartalmaz olyan megállapítást, amely politikai utasításra vagy politikai beavatkozásra utalna.

Jelentős közpénzek is kapcsolódnak a háttérintézményhez

Az ügy jelentőségét növeli, hogy az Alapjogokért Központ mögött álló szervezeti és finanszírozási háttér az elmúlt időszakban jelentős közpénzek miatt is figyelmet kapott.

Az Átlátszó beszámolója szerint a Magyar–Lengyel Szabadság Intézet működéséhez kapcsolódóan a Batthyány Lajos Alapítványon keresztül 350 millió forintos támogatás is érkezett. A lap korábbi feltárása szerint az intézethez kapcsolódó munkacsoportok és megbízási szerződések finanszírozása szintén kérdéseket vetett fel.

A mostani rendőrségi eljárás egyik lényeges kérdése ezért az lehet, hogy a vizsgált kifizetésekhez milyen tényleges teljesítés kapcsolódott, és megfeleltek-e a szerződéses feltételeknek.

Most következik a bizonyítékok részletes vizsgálata

A szeptember 23-i akció önmagában még nem jelenti azt, hogy bűncselekmény történt, vagy hogy bárki büntetőjogi felelőssége megállapítható lenne. A nyomozás jelenlegi szakaszában a hatóság bizonyítékokat gyűjt és elemez.

A lefoglalt szerződések, számlák, fizetési dokumentumok, elektronikus adatok és tanúvallomások összevetése alapján kell majd megállapítani, hogy történt-e jogsértés.

Az ügy további alakulása attól függ, hogy a nyomozók milyen kapcsolatot találnak a kifizetések, a szerződések és az elvégzett munka között. Egyelőre az biztos, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda több helyszínen végzett kutatást, dokumentumokat foglalt le, elektronikus adatokat mentett, és tanúkat hallgatott meg.

Az eljárás tehát folyamatban van, és a jogi felelősség kérdésében jelenleg nem született jogerős döntés.