by 
Műholdról igazi gépnek tűnhet – festett repülőgép-sziluettek jelentek meg kifutópályákon
Az interneten az utóbbi időben több olyan felvétel is megjelent, amelyek állítólag iráni légibázisok kifutópályáit mutatják. A képeken nagy méretű, repülőgépekre emlékeztető alakzatok láthatók, amelyeket közvetlenül a betonra festettek. A felvételek gyorsan terjedni kezdtek a közösségi médiában, és sok katonai szakértő szerint egy egyszerű megtévesztési módszerről lehet szó.
Az elképzelés lényege az, hogy ezek a festett sziluettek felülről nézve – például drónok, katonai műholdak vagy célfelderítő rendszerek kamerái számára – könnyen úgy tűnhetnek, mintha valódi vadászgépek állnának a kifutópályán.
„Néha a legegyszerűbb ötletek képesek túljárni a több százmillió dolláros technológia eszén.”
Ha egy felderítő rendszer valódi repülőgépnek azonosít egy ilyen festett alakzatot, az akár oda is vezethet, hogy a támadó fél precíziós irányítású rakétát indít a célpont ellen. Ezek a fegyverek gyakran több millió dollárba kerülnek, így egyetlen hibás azonosítás is jelentős veszteséget okozhat.
A modern hadviselésben a célpontok felderítése sokszor műholdak, nagy hatótávolságú drónok és automatizált képfelismerő rendszerek segítségével történik. Ezek a rendszerek nagy felbontású felvételeket elemeznek, és algoritmusok segítségével próbálják azonosítani a katonai eszközöket. Ha egy objektum alakja és mérete hasonlít egy repülőgéphez, a rendszer könnyen célpontként jelölheti meg.
Irán az elmúlt években több alkalommal is hangsúlyozta, hogy különös figyelmet fordít a katonai infrastruktúra védelmére. Az ország légibázisai kulcsszerepet játszanak az iráni légierő működésében, amely többek között F–14 Tomcat vadászgépeket, MiG–29-eseket és saját fejlesztésű repülőgépeket is üzemeltet.
A katonai megtévesztés azonban egyáltalán nem új jelenség. A történelem során számos hadsereg alkalmazott hasonló módszereket. A második világháború idején például fából készült repülőgépeket, felfújható tankokat és teljes álrepülőtereket hoztak létre, hogy félrevezessék az ellenséges felderítést.
A normandiai partraszállás előtt a szövetségesek egy teljesen hamis hadsereget hoztak létre makett harckocsikkal és repülőgépekkel. A cél az volt, hogy a német hadvezetés azt higgye, a támadás máshol fog bekövetkezni.
Hasonló módszereket a modern konfliktusokban is alkalmaznak. Az ukrajnai háború során például több alkalommal is beszámoltak arról, hogy makett rakétaindítókat, hamis légvédelmi rendszereket vagy fából készült tüzérségi eszközöket helyeztek el a front közelében. Ezek célja az volt, hogy az ellenség drága rakétákat lőjön ki olyan célpontokra, amelyek valójában nem jelentenek valódi veszteséget.
A katonai elemzők szerint a modern technológia fejlődése ellenére az ilyen egyszerű trükkök továbbra is hatékonyak lehetnek.
Más szóval, néha egy vödör festék, egy jól megválasztott hely és egy kis stratégiai gondolkodás képes kihívást jelenteni több millió dollárt érő technológiának – és emlékeztet arra, hogy a leleményesség a modern csatatéren is számít.
